Még 2019-ben utaztam végig Brazíliát, ahol lenyűgöző, monumentális modern stílusú épületek fogadtak mindenfelé. Következzen a hat legszebb!

2019-ben jártam még Brazíliában, azóta is adós vagyok annak megörökítésével, hogy milyen megdöbbentő geometriai szabályosságú, futurisztikus, egyszerű, de mégis látványos épületeket láttam. A modern építészeti stílus brazil fellegvára nyilvánvalóan a tervasztalon született modernista főváros, Brazíliaváros, de Rio de Janeiróban, és az azzal szemben fekvő Niteróiban is fantasztikus modern épületeket láthatunk.

A hat épületből négyet a stílus brazíliai atyja, Oscar Niemeyer tervezett. Következzen hát a hat csodás épület!

Budai Vár, Fiumei út, Szervita tér, mi a közös bennük? Minden helyszínen állnak csodálatos épületek, amelyek elvesztették ékkövüket. Tudja, hogy mikor, és miért?  

'48-as forradalom és szabadságharc, két világháború, a szocializmus évei - mind-mind olyan időszakok, amikor csodálatos épületek sérültek meg Pesten és Budán, vagy lettek teljesen az enyészeté.

De volt, hogy építészeti problémák miatt kellett legszebb részüktől megfosztani ikonikus budapesti épületeket, ahogy olyan is, hogy pénzhiány miatt nem épült vissza egy-egy amúgy menthető torony, vagy kupola. De olyan is volt, amikor 75 évet kellett várni rá, hogy végre kiegészüljön egy épület, pedig ránézésre is ordított csonkasága, és nem máshol állt, mint a Duna partján.

Az Országos Levéltár épülete a Budai Várban egykor. De miért hiányzik a tornya?

A Navyának már több járműve is mindennapi üzemben közlekedik több helyszínen is, ha úgy tetszik, tömegközlekedési eszközzé vált: kettő közlekedik a lyoni folyóparton, kettő a svájci Sion belvárosában, három látható a párizsi Le Défense üzleti negyedben, de napi forgalomban van járművük Fukusimában, Hongkongban, az angliai Salfordban, Michiganben, egy kutatóközpont körül, Dunkirkben és Göteborgban is.

"Brüsszel nem egy különösebben izgalmas utazási célpont. Főtér, pisilő fiú, Atomium, EP, oké, de mit csináljon az ember délután?" Mikor először voltam Brüsszelben, én is így gondoltam, ám szeptember végén hat év után ismét ott jártam, és időközben többet megtudtam Brüsszel és a szecesszió kapcsolatáról, ezért újra nekifutottam a város megismerésének. Érdemes volt.

A Horta-féle Tassel Hotel

Az egyszeri amerikai turista sem tudhatja, milyen csodás épületeket rejt Budapest, hiszen még az itt lakók közül is sokaknak elkerülik a figyelmét a házak rejtett szépségei. Ezekre hívta fel a figyelmet a Városi levegő kvízsorozata - lásd itt, itt és itt.

És ugyanez az effekt Brüsszelben is működött: elég két nevet megemlíteni, a Saint-Gilles nevű városrészt, és Victor Hortát, a belgák Lechnerét, és ezek követésével rejtett és ismertebb szecessziós remekekbe botlunk. Rövid szecessziós túrámon a Saint-Gilles központjában található Horta nevű premetro állomástól indultam, melyet a belga szecesszió úttörőjéről neveztek el. Az állomást Horta korábban lerombolt épületeinek korlátai és üvegablakai díszítik. Onnan az Unesco-védelem alatt álló Horta-féle Tassel Hotel felé haladtam, melynek gyönyörű belső tere volt az egész séta legígéretesebb pontja. Az épület ma irodaház, így hivatalosan nem látogatható - de egy gyakorlott budapesti lépcsőház-járó ugye nemigen ismeri az ilyen akadályokat. Az oda vezető - persze előre kinézett célpontokat magába foglaló néhány órás sétán is rengeteg váratlan szépségbe botlottam. És még mennyi lehet, amit nem láttam? Legyen elég is ennyi a szövegből, és következzenek a képek Saint-Gilles szecessziós remekeiről.

Számos előítélettel érkeztem meg az azeri fővárosba, de egy olyan modern, igényes, látványosan fejlődő, de mégis mértéktartó városban találtam magam, hogy ezeket hamar végleg elfelejtettem. Ilham Aliyev államelnök apukájának, Heydar Aliyevnek, az azeri SZSZK egykori pártfőtitkárának 2006-os halála óta vezeti az országot. A Freedom house értékelése szerint 7-es skálán 6-os szinten áll az azeri diktatúra, de ebből az odalátogató csak a fokozott rendőri jelenlétet veszi észre. Azt viszont komolyan kell venni: semmilyen állami fenntartású intézményt vagy infrastruktúrát nem szabad lefotózni (csak sunyiban), nameg a Kaszpi-tenger sem arra való, hogy fürödjünk benne. Ugyanis abban van az olaj, aminek Azerbajdzsán az elmúlt évtizedben folyó páratlan gazdasági fejlődését köszönheti, és az pedig az elnök tulajdonában áll, ami ugyebár érinthetetlen. Viszont nagyon kedvesek az azeri emberek és örülnek a látogatóknak, finomak az ételek - különös tekintettel a bárányból készült "Ptyí" levesre, amit mindenképp meg kell kóstolni -, meleg van, és még mindig minden nagyon olcsó. Bakuban olyan kulturális és fizikai környezetbe kerülünk, amit Európában, se a világ más részén nem találunk. De lássuk, mitől különleges hely Baku!

1. Modern, fejlődő városkép

Európaiként - márpedig Azerbajdzsánban Magyarországról jőve hirtelen akaratlanul is Nyugathoz tartozónak érezzük magunkat - sehol nem lát már az ember ilyen gyors, folyamatos, és nagy tömeget érintő város-átrendeződést, pláne nem a központban. Járjunk ugyanis Párizsban, Barcelónában, Rómában, netalántán Bécsben vagy Budapesten, a város fő arculatát a késő XIX. vagy kora XX. századi, vagy még sokkal régebbi épületek adják. De Bakuban nem, ott a saját szemünkkel láthatjuk, hogy milyen a ma épülő, átépülő, fejlődő város.

A Tarlós által meghirdetett 10 ezer új fát Budapestre! program első lépései már látszanak. Ami persze nem jelenti azt, hogy pozitív lenne az egyenleg, a projekt elsősorban a hiányzó fasori fák pótlását tűzte ki célul, de minden ilyesminek is nagyon örülünk. Az amúgy nagyon üdvözlendő törekvés ugyanis kevés ahhoz, hogy kompenzálja a pénztől duzzadó állami nagyprojekteknek áldozatul eső legnagyobb közparkokban és természetközeli zöldfelületeken zajló tömeges fairtást, melyek a sokat emlegetett helyeken, a Ligetben, az Orczy-kertben, a Római-parton, vagy a Dagálynál voltak vagy lesznek. A civilek a múlt héten rendezett sajtótájékoztatón arra kérték a kormányt, a zöldterületeket ne csak zsíros építési telekként kezeljék. A faültetés talán annak is köszönhető tehát, hogy a közhangulat érzékennyé vált a fakivágásokra - igaz a faültetés bejelentése előbb volt, mint a civileké, azt egyéb tiltakozások sora előzte meg, és hogy úgy mondjam, ez a program a szükséges és elégséges feltétele annak, hogy Budapestnek ne kelljen felvennie címerébe a láncfűrészt.

De nézzük tehát, hol láthatunk frissen ültetett fákat!

A bejelentés helyszínén, a Városligeti fasorban rögtön el is kezdték elhelyezni az új növényeket:

A 4-es metró napi utasforgalma 158 ezer volt a legutóbbi felméréskor, ám az ígéretek időszakában nem voltunk restek az Uniónak 340 ezret mondani. Ezért a metró elindulása óta félvén attól, hogy a pénzt vissza kell fizetni, már mindenfélét bevetettünk: ritkították a 47-es és 49-es villamost, a korábbi négy fajta 7-es busz közül (7, 7E, 107, 107E) hármat a budai szakaszon kigyilkoltak. Szó volt a Déli pályaudvar bezárásáról - ez szerencsére nem fog megtörténni, de azóta is csak úgy ömlenek a fejlesztési ötletek a metró kelenföldi végpontjához, legyen szó a szuperkórházról, vagy a Budapest One irodakomplexumról.

A Budapest-Zalaegerszeg buszok is Kelenföld mellett jönnek be a városba, de nem oda, hanem a sokkal messzebb levő Népligethez mennek.

Bolla Zoltán írása és fotói

Míg az első világháború előtt a magyar szecessziós építészet nemzetközileg is kiemelkedőt alkotott, addig a két világháború között a magyar art deco építészet sajátos gazdasági és művészetpolitikai okok miatt kisebbségbe került a hazai konzervatív és modern építészet mögött. Az art deco utolsó korstílusként – de már globálisan –, az antik hagyományt, az avantgárd képzőművészetet és az egzotikumot igyekezett egymással szintetizálni. Art deco épületek nem határozták meg a magyar városok arculatát, mint a szecessziós városházák, Budapesten pl. mellékutcákba szorultak. Nem érték el sem a nyugati art deco, sem a magyar szecesszió pompáját, sem utóbbiak viszonylagos monumentalitását, sem darabszámukat. A magyar art deco a francia kubizmus helyett a német expresszionizmusból, az ókori egyiptomi művészet helyett a népművészetből, a klasszicizmus helyett a barokkból táplálkozott. E művészettörténeti korszakot a II. világháború és a nemzetközi modern építészet globális térhódítása zárta le. A magyar art deco építészetről bővebb ismeretetőt itt lehet olvasni, aki pedig további és hosszabb leírásokat és épületfotókat szeretne látni, a szerző könyvében ezt is megtalálja. Most pedig következzen a húsz legszebb magyar vidéki art deco épület!

20. Kaposvár, Stühmer-fiók belső berendezése:

 Kaposvár, Fő utca 4., Kende Ferenc, 1928

19. Derecske, Bocskai István Ált. Isk.:

Derecske, Szováti utca 2, volt református elemi népiskola, Csanak József, 1930

Folytatódik a Városi levegő #eztörtént sorozata, melyben felsoroljuk, méltatjuk, és véleményezzük az adott hét legfontosabb eseményeit, melyek az urbanisztikában és a közlekedésben történtek.

Akkor most új-e a régi-új 3-as metró?

Új sorozat indul a Városi levegőn #eztörtént címmel, melyben felsoroljuk, méltatjuk, és együtt véleményezzük az adott hét legfontosabb eseményeit, melyek az urbanisztikában és a közlekedésben történtek. Abszolút szubjektív sorozat lesz, melyben először jönnek a fő események, majd a kisebbek, lesznek #örülünk, és #felháborodunk címkék is, mellyel az örülni- és felháborodni való eseményeket bélyegezzük. Várjuk a hozzászólásokat, és persze a kimaradt eseményeket is! 

Megérkezett az első felújított 3-as metró

Természetesen az egyik legfontosabb esemény az első felújított 3-as metró szerelvény megérkezése volt. Az új metró meg is kapta a tisztes fogadtatást, Ferencvárosnál Vörös Attila, az iho.hu fotósa várta több közlekedésőrült társaságában, majd az Indextől Tenczer Gáborék is ellátogattak a BKV Kőér utcai járműtelepére, hogy bemutassák az új jövevényt. Szerintem egész jó lett – ettől még persze jobb lett volna, ha újat veszünk, és nekem hiányzik a légkondi is, persze tudom, hogy úgy még drágább lett volna, de a Combino-balhé óta azt hittem, ilyet többször nem csinálunk, hogy légkondi nélkül rendelünk új járművet – pedig de. Ja, és 3-as metró-ügyben még ami elgondolkoztató: a Magyar Közlekedési Klub a Facebookon fejezte ki sajnálatát, hogy a 137 milliárdos metrófelújításba az még oké, hogy nem fért bele meghosszabbítás, de az még nagyobb baj, hogy pl. arra se gondoltak, hogy az Ecseri úti metró fölött elhaladó vasúttal kapcsolatot alakítsanak ki. De visszatérve a fő kérdéshez: nektek hogy tetszik az új 3-as metró? 

Eligazodnál térkép nélkül a régi Budapesten? A Városi levegő kvízéből kiderül! Ezennel ugyanis folytatódik a Városi levegő felismerős sorozata, de egy nagy visszalépés következik, legalábbis az időben! A sorozat eddigi részeiben ugyanis a legszebb ma álló budapesti épületeket mutattuk be, melyek egy része szecessziós, egy része kora-huszadik századi, majd következett egy szocialista és egy kortárs rész is, majd egy kvíz Budapest eltűnt tornyairól, kupoláiról.

Ebben a részben is ma már nem álló emblematikus régi épületeket kell felismerni, illetve olyan mai helyszíneket, melyeket talán nem is gondolnánk, hogy nézett ki ötven, száz, vagy százötven éve. Az elbontott épületeknél azt is meg kell fejteni, hogy miért tűntek el.

Gondoltad volna, hogy a város nyolc legnagyobb utasforgalmú megállója közül három a 4-6-os villamosé? Hogy a 7-esek forgalma még mindig majdnem az összes villamosét lenyomja? Hogy a top 13 járműmegállóban nincs benne egy HÉV-állomás se? A legforgalmasabb csomópontok többsége a belvárosban található, az első hat pesti, tarolt a 3-as, a 2-es metró és a 4-6-os villamos, majd eggyel alacsonyabb szinten, de zárkóznak fel az 1-es villamos, a 4-es metró, és a 7-esek megállói, majd a következő körben jön néhány földalatti-, és HÉV-megálló, a villamosok közül a Fehérvári úti, az Alkotás utcai, és a Hűvösvölgybe tartó vonalak emelkednek ki. De nézzük, melyek is Budapest legforgalmasabb csomópontjai, legzsúfoltabb megállói!

Folytatódik a Városi levegő Budapest rejtett szépségeit bemutató sorozata. A Sipeki Balás-villa meglátogatásakor egyik szemem sírt, a másik nevetett: ellentétben pl. a Georgia-bérpalotával, ittjártamkor kimondottan szívesen fogadtak, de pl. a Schiffer-villával ellenben a Sipeki Balás-villa sajnos egyáltalán nincsen jó állapotban, és a történelem is rajta hagyta nyomát az épületen.

A villát Dr. Sipeki Balás Béla megrendelésére Lechner Ödön, a magyar szecesszió talán legkiemelkkedőbb alkotója tervezte. Lechner munkái többek között a már korábban bemutatott Iparművészeti Múzeum és Szent László Plébániatemplom, a Magyar Földtani Intézet és a Postatakarékpénztár, illetve a Thonet-ház. A villa a már szintén bemutatott Hecht-üzletportálhoz, illetve a fent említett Lechner-művekhez hasonlóan impozáns Zsolnay-porcelán borításokat rejt.

A Városliget peremén, a Hermina út 47. alatt található elegáns szecessziós villa 1905-ben készült el. Az építtető Sipeki Balás Béla Zala megye főispánja volt, majd később az akkori vakok egyesületének a világi elnöke lett. Mivel Sipeki Balás 1944-ben utód nélkül halt meg, a villa tulajdonának nagyobb részét a vakok egyesületére hagyományozta, akik 1947-ben az épület egészét megvásárolták. Ma is a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségéé a villa, itt működik a szövetség hangoskönvytára és néhány irodája is.

Sajnos a második világháború során a berendezési tárgyak, festmények nagy része elpusztult. Belül a falon látható kerámiának tűnő díszítés is sajnos csak festék. Nem találtam arról információt, hogy ilyen lehetett-e eredetileg is, de sejtésem szerint ez is kerámia volt, de a háborúban elpusztult, és az eredeti, a Liget-szanatóriumhoz hasonló Zsolnay-kerámia díszítést csak az azt imitáló festéssel helyettesíteték. Majd mivel a szocializmusban az épület használati céljára kicsinek bizonyult, hátsó falához hozzáépítettek egy oda egyáltalán nem illő betonépületrészt. 

Következzenek a képek a villáról: 

az épület kívülről

az épületbe belépve ez a nagy előtér fogad minket 

Múlt hétvégén volt a Budapest100 - két napra megnyíltak a lépcsőházak és életbe borult az egész Nagykörút. Így végre zökkenőmentesen lehetett azt tenni, amihez sokszor ügyeskedés és titkolózás szükséges - házakba besétálni fotózni. Így is cselekedtem természetesen, a Nagykörút egyik legszebb házának hírében álló Szent István körút 18-cal kezdtem - és valóban nem kellett csalódnom. A házat Haraszti Jelinek Henrik építtette, 1896-ban készült el. 

Így néz ki az épület kívülről:

 A Hegedűs Gyula utca és a Körút sarkán álló ház külsőre is elegáns, de nem kelti fel különösebben a figyelmet:

Na de belülről! A házba belépve ez az előtér fogad minket:

Sasszem írása és képei

Folytatódik a Városi levegő immár hónapok óta tartó felismerős sorozata, melyben tesztelheted, mennyire jársz nyitott szemmel Budapesten. Ha nem akar orra esni az ember, jó, ha a lába elé néz az utcán. De, amennyiben van egy kis ráérő ideje sétálgatásra, érdemes felemelt fejjel járni Budapesten (is), hiszen nemcsak híres középületek, hanem átlagosnak látszó házak felső szintjén, tetején is csodákat lehet látni a magasban. Szobrokat, kupolákat, freskókat, oszlopokat – különböző díszítéseket. Ezek közül válogattunk tízet mai játékunkhoz: föl kell ismerni, hol járunk a fővárosban.

Hol is látható ez a freskó?

Végre valahára folytatódik a Városi levegő felismerős sorozata, melyben tesztelheted, mennyire jársz nyitott szemmel Budapesten. Az első részekben többségében a szecessziós épületek kaptak helyet, majd a szocialista építészet remekein volt a sor, ezt követték a modern, a Bauhaus, a szocreál és az art deco épületek. Ezzel a kortárs résszel zárjuk a történelmi sort, de ez nem jelenti azt, hogy a sorozatnak is vége lenne! Következzen tehát tíz kortárs budapesti épület, nézzük, hányat találsz el közülük!

Melyik is ez az épület? Ne aggódj, a többi nem lesz ilyen könnyű! Következzen hát a kvíz!

Te mit csinálnál, ha látnál az utcán egy falból kiálló USB-csatlakozót? Rá mernéd dugni a laptopodat? Vajon ki és miért rakhatta oda?

Az ezeket elhelyező berlini civilek célja az volt, hogy létrehozhassanak egy olyan fórumot, ahol név nélkül oszthatsz meg másokkal bármit, amit szeretnél. Többségében verseket, képeket videókat találhatunk ezeken a pendrive-okon, állítják a projektet kitalálók, a Dead Drops file sharing project. Szerintük vírusos vagy veszélyes fájlok ugyanolyan eséllyel kerülnek ezekre a pendrive-okra, mint az internetre.

Budapesten, a MOM-parknál. Régi kép.

Mint arra az Independent cikke felhívta a figyelmet, mi, európaiak sokkal hevesebben reagáltunk a brüsszeli eseményekkel kapcsolatosan, mint azt az isztambuli vagy ankarai terrortámadások után tettük. Érthető, és elvárható, hogy felháborodásunkat és maximális szolidaritásunkat fejezzük ki Brüsszellel, az Európai Unió fővárosával, egy várossal, ahol emberek haltak meg ártatlanul. De miért nem szolidarított Európa, és pláne Magyarország ugyanilyen mértékben az ankarai vagy isztambuli robbantások áldozataival?

Isztambulban két nagyobb terrortámadás is történt 2016-ban, melyekben sok európai és nem európai állampolgár halt meg

Ha van minden elemében káros, elfuserált, de legalább aljas módon keresztülvitt és drága projekt, akkor azt Liget Budapestnek hívják. A Liget beépítését a szakma minden képviselője ellenzi, a Ligetet használók döntő többsége elutasítja. Az erről való népszavazást elkaszálták, a megvalósulást külön törvényben(!) rögzítették. Az évek óta tervezgetett és nagy erőkkel ellenzett projektet tegnap 70-80 éves fák sunyiban való kivágásával kezdték meg váratlanul, amit azóta is tartó polgári ellenállás követett, egyelőre meg is akadályozott. Nincsen már más mód a 200 milliárdos, nem csak fölösleges, de kifejezetten káros beruházás megakdályozására. Kérdés, az is meddig tartható fenn.