Mint arra az Independent cikke felhívta a figyelmet, mi, európaiak sokkal hevesebben reagáltunk a brüsszeli eseményekkel kapcsolatosan, mint azt az isztambuli vagy ankarai terrortámadások után tettük. Érthető, és elvárható, hogy felháborodásunkat és maximális szolidaritásunkat fejezzük ki Brüsszellel, az Európai Unió fővárosával, egy várossal, ahol emberek haltak meg ártatlanul. De miért nem szolidarított Európa, és pláne Magyarország ugyanilyen mértékben az ankarai vagy isztambuli robbantások áldozataival?
Isztambulban két nagyobb terrortámadás is történt 2016-ban, melyekben sok európai és nem európai állampolgár halt meg
Európa összezár
A brüsszeli és isztambuli merényletekre adott eltérő mértékű reakció jól mutatja, hogy mennyire erősen összetart minket, európaiakat a hasonló szocializáció és kultúra, a közös fogyasztási szokások, a hasonló világlátás, az, hogy egy politikai erőtérhez tartozunk, de nem kivehető a sorból a vallási együvé tartozás ténye sem. A keresztény Európa összezárása csak tovább növeli a békés muszlim lakosság számára eltávolodásuk, kimaradásuk érzését Európától, a világ kulturális és társadalmi, de már egyre kevésbé gazdasági centrumától.
Hol a helyünk magyarként?
Mi, magyarok Törökországgal történetesen 150 éven át tartoztunk egy államszervezetbe, míg az Európai Unió tagjai alig 12 éve vagyunk csak. Úgy látszik, a tényeknél sokkal fontosabb, hogy ezek milyen értéktársításokkal képeződnek le: Nyugathoz mindig is jobban szerettünk tartozni, mint Kelethez. De nézzük csak meg a térképet: Isztambul valamivel közelebb esik Budapesthez, mint Brüsszel.
