Dvorszky Anikó írása
Mi a közös a Jászai Mari téren álló Palatinus-házakban és a margitszigeti Palatinus strandban? Eleve, mint jelent ez a szó, hogy palatinus, és hogy kapcsolódik mindezekhez? Hogyan lett az egykor a nádori családhoz tartozó Margitsziget a fővárosé? Mindez kiderül a cikkből.
Korabeli fotó a Jászai Mari téri Palatinus-házakról - 1911-ben készültek el
1790-ben Sándor Lipót nádor kapta meg a sziget használati jogát, aki elhatározta, hogy rendbe hozza és nyári pihenőhelyet alakít ki rajta. Egy sajnálatos vegyészbaleset következtében azonban hamarosan elhunyt. Utódja, 19 éves öccse, József nádor 1799-ben birtokcserével már tulajdonjogot szerzett a sziget fölött, majd parkosította és évtizedeken keresztül üdülőhelyeként használta. Emeletes nyaralót épített a szigeten, mely a ferencesek romos templomának északi oldalához támaszkodott. Az épület egyemeletes volt, klasszicista stílusban épült. A nádor a főkertészét is áthozatta alcsúti birtokáról, aki néhány év alatt parkosította a sziget nagy részét, a nádori nyaraló közelében szőlőt is telepített. Ekkor lett a sziget új neve Nádor-, más néven Palatinus-sziget - a nádor ugyanis palatinust jelent latinul. A nádor halála után, 1847-től legidősebb fia, István nádor, majd a legkisebb fia, József Károly Lajos főherceg tulajdonában volt a terület. A Margitszigetet egészen 1900-ig, a Margit híd szigetre vezető szárnyhídjának megépültéig csak vízen lehetett megközelíteni. A XIX. század közepéig evezős csónakon keltek át, 1869-től gőzös járt a szigetre.
Korabeli kép a Margit hídról - háttérben a Margitsziget
Pest, Buda és Óbuda egyesítése után egyre gyakrabban hangzott el az igény, miszerint a Budapest közepén elhelyezkedő magánterületnek a Főváros birtokába kellene kerülnie. A Fővárosi Közmunka Tanács elhatározza, hogy törvénybe foglaltatja a Margitsziget kisajátítását:
1908. évi XLVIII. törvénycikk: Budapest székesfőváros fejlesztéséről s a háztartásának rendezése végett teendő állami intézkedésekről (részlet)
„5. §A Margitsziget, valamint összes tartozékainak és felszereléseinek 11 millió koronában megállapított becsértéke ellenében a ministerium József főherczegur Ő császári és királyi Fensége tulajdonában átengedi a Budapest székesfőváros pesti részének „ X” telekkönyvi betéteiben „Y” helyrajzi számok alatt bejegyzett (hosszú felsorolás) s a magyar államkincstár tulajdonát képező ingatlanokat… s ugyancsak a fővárosi pénzalapnak tulajdonát képező telekből oly részt, hogy a fővárosi pénzalapnak tulajdonából átadandó telkek értéke 3.899.401 koronát tegyen.”
1910. március 10-én „Palatinus” építő és ingatlanforgalmi részvénytársaság alakult Budapest székhellyel. A cég tárgya az volt, hogy megszerezze József főherceg ő cs. és kir. fensége tulajdonát képező ingatlanokat és épületeket létesítsen ezen ingatlanokon vagy azoknak egy részén
A Palatinus Rt. alapító okirata (forrás: Budapest Főváros Levéltára)
A társaság 3.000.000 korona alaptőkével rendelkezett, mely 15.000 darab, egyenként 200 korona értékű bemutatóra szóló részvényre oszlott. A részvénytársaság igazgatótanácsának tagjai közt szerepelt Schiffer Miksa és két sógora, az építőiparban jó nevet szerzett Grünwald-fivérek is. Húgukat, Grünwald Saroltát (anyakönyvben Rozália) 1890-ben vette feleségül a tehetséges, fiatal mérnök, aki évtizedek alatt kivásárolta részvényes társait és hatalmas céggé fejlesztette a Palatinus Rt.-t.
1910 júliusában megkötött szerződéssel a Palatinus építő és ingatlanforgalmi Rt. megvette József Főherceg úrtól azokat az ingatlanokat, melyeket a Szent Margitsziget ellenértékének egy része fejében a Kincstártól és a Fővárosi Pénzalaptól kapott. A megvett ingatlanok vételára 5.818.277 koronában lett megállapítva. A vételár 1910 évi december hó 31-én kezdődő 100 féléven át fizetendő félévi 135.000 koronás részletekkel volt törlesztendő. (A társaság igazgatósága 1920 áprilisában tartott ülésén elhatározta, hogy a fennmaradt vételári követelést kifizeti, bár ennek József Főhercegúr és jogi képviselője, a fennmaradt jegyzőkönyvek szerint kevésbé örült).
Palatinus-ház a Vajkay utcából (Fotó: Dvorszky Anikó)
A megvásárolt telkeken hamarosan nagy építkezések kezdődtek. Legtöbbet foglalkoztatott építészük Vidor Emil tervezőasztaláról sorban érkeztek az újabb és újabb városi bérházak tervei. Még a mai technológiai szinthez képest is megdöbbentő gyorsasággal, alig két év alatt épült fel 23 db, négy-ötemeletes bérház az Alkotmány utca- Széchenyi rakpart – Újpest rakpart – Pozsonyi út által határolt területen. A jobban tájékozott budapestiek a Jászai Mari téri, Vidor Emil által tervezett házat ismerik úgy, mint Palatinus-ház. Ennek az egyik oka az, hogy Palatinus telekre épült, a több lépcsőházas, nagyon modern városi bérház, a másik talán az, hogy Schiffer cége beköltözött az épület második (vagy harmadik) emeletére, ott voltak az irodái, onnan irányította a jelentős építkezéseiről, beruházásairól híres vállalatát. Az Újlipótváros különleges hangulatát azóta is meghatározó Jászai Mari téri Palatinus-házak lakásaiban egykor volt egy harmadik csap, melyből egyenesen a margitszigetről érkező gyógyvíz folyt. De a Palatinus cég építtette a margitszigeti Palatinus-strandfürdőt is, mely 1921-ben nyitotta meg kapuit.
A Palatinus strand régen - 1921-ben nyílt meg
