város & közlekedés

Az Újlipótváros-mítosz, és ami mögötte áll

2015. szeptember 26. - Zelki Benjámin

Valószínűleg egész Magyarországon nincs még egy városrész, melynek lakói ennyire erős öntudattal rendelkeznek, és amelyhez ennyi sztereotípia kapcsolódik. Amíg a XIX. század értelmisége a Duna-korzón vonult fel, a XXI. századé már inkább a Pozsonyi út valamely kávézójában keresendő. Lehet, hogy nem véletlen az sem, hogy sokan Új-Zsélandnak, vagy Kis-Tel Avivnak hívják a városrészt. De mi igaz a mítoszból, és mi áll mögötte?

2015-09-25_18_13_31.jpg

Tipikus újlipótvárosi utcarészlet Bauhaus házakkal (saját fotó)

Történelmi, építészeti elkülönülés

Az Újlipótváros különállóságát történelmi és építészeti adottságok is meghatározzák: míg a többi pesti belső városrész a századforduló körül épült ki, az Újlipótváros jóval később, a '20-as-'30-as évekre nyerte el mai formáját, így azoknál jóval sűrűbb beépítéssel, sokkal korszerűbb ingatlanállománnyal, és eltérő építészettel rendelkezik. Újlipótvárosban találhatók olyan emblematikus épületek, mint a Palatinus-házak, melyeknek fürdőszobáiban egykor margitszigeti gyógyvíz folyt. A városrész közlekedési és városszerkezeti adottságai remekek: a 4-6-os villamos, a 3-as metró, a Dunapart, és a Margitsziget is könnyen elérhető.

ujlip_2.jpgA híres Palatinus-házak látképe a Duna felől

Zsidó identitás

A sztereotípiák között szerepel Újlipótváros hagyományosan zsidó miliője. A jelenség legjobb bizonyítéka, ha megnézzük az itteni boltok, és helyi rendezvények tematikáját, de az se véletlen, hogy a Broadway jegyiroda-botrány itt robbant ki. Mindennek szintén mutatkoznak történelmi gyökerei, hiszen a Horthy-rendszerben frissen kiépülő Újlipótvárosba először a jelentős zsidó lakossággal rendelkező Lipótváros népessége kezdett áttelepülni, aztán jellemzővé vált, hogy míg a szintén ekkor felépülő Lágymányosra inkább a katolikus, és jobboldali családok, addig Újlipótvárosba a zsidó, és baloldali családok költöztek. Persze a II. világháború - amikor is rengeteg csillagos ház volt itt - , és az azóta eltelt 70 év alatt sok minden átrendeződött. A budapesti, és főleg az országos átlagnál magasabb az Újlipótvárosban a zsidó vallás részaránya, de a városrész lakosságának így is csupán elenyésző, pár százalékos részét képezheti (nincsenek megfelelő adatok). Az itt lakók közgondolkodásában mégis erősen él a zsidó kulturális kötődés.

liotvarosi_zsinagoga.jpgA tervezett, de soha meg nem épült Lipótvárosi zsinagóga egyik tervpályázata

A baloldal védőbástyája

A legismertebbé Újlipótváros, és az egész XIII. kerület talán a 2010-es önkormányzati választásokkor vált, amikor a Fidesz országos tarolása mellett sem lehetett kirobbantani a kerület éléről a baloldali vezetést a legrégebb óta regnáló budapesti polgármesterrel, Tóth Józseffel, és Szanyi kapitánnyal

Falu a városban

Érdekes megfigyelni, hogy a fent leírt történelmi tényezők máig kihatással vannak a városrészre, mintha egy kicsit megállt volna itt az idő. Budapest-szerte itt az egyik legalacsonyabb az elköltözés aránya, sokan élnek még azok közül, akik a városrész beépülésekor költöztek ide, de sok család van, akik generációk óta itt laknak. Szintén megmaradt sok hagyományos foglalkozás képviselője, kiskereskedők, kisiparosok, köszönhetően a régóta itt élő törzsvendégeiknek. De az itt lakók többsége ide jár óvodába, iskolába is, sok mai gyereknek a szülei, nagyszülei is ugyanabban az iskolában tanultak. Mindebből következik a városrész egyik nagyon különleges jellemzője, az észrevehetően családias légkör, az itt lakók gyakran futnak régi ismerősökbe az utcán, és a nem itt lakó, de baloldali és zsidó miliőhöz kötődő lakosok is szívesen járnak ide, az alábbi emblematikus helyeket látogatni.

ujlip_1.jpg

A Szent István park. Egyes korabeli tervek szerint a Dunapart helyett a városrész közepére került volna

Szimbolikus helyek és emberek

Az igazi újlipótvárosi identitáshoz hozzátartozik az emblematikus helyek számon tartása. Ilyen különleges hangulatúnak tulajdonított helyek a Szent István park, a volt Odeon - ma Budapest Jazz Club -, az egész Pozsonyi út minden helyével, jellegeztes arculatával, és persze az évente megrendezett Pozsonyi piknikkel. De az öntudatos újlipótvárosi azt is fel tudja sorolni, hogy hát kérem, itt lakott Radnóti Miklós, Aczél György, Bächer Iván, és ma is itt él Hajós András, Kern András, Spiró György, Parti Nagy Lajos, vagy éppen Gerlóczy Márton.

Presztízs és divat

A mítosz önmagában - mindegy is, hogy mi igaz belőle - különleges hangulatot kölcsönöz a környéknek. Az újlipóti lakók büszke öntudata, és a hagyománnyal rendelkező polgári létforma okozhatta, hogy a városrész ennyire felkapottá és menővé vált, újabb és újabb fancy helyek nyílnak, mint pl. az Édesmindegy, a Briós, vagy a The Donut Library. Azt pedig az objektíve kitűnő építészeti és városszerkezeti adottságoknak és az itt lakók elköltözni nem akarásának lehet a következménye, hogy az ingatlanárak a városban az egyik legmagasabbak lettek. Lipóciának minden esélye megvan rá, hogy egyszer Budapest Kreuzbergjévé váljon.

 

ingatlan_ertekterkep.png

A történelmi városmag ingatlan értéktérképe (2011). A Pozsonyi út környékének árai egyes budai városrészeket is leköröznek.

(Források: Berza: Budapest lexikon, Csanádi-Ladányi: Budapest térbeni- társadalmi szerkezetének változásai, Földeák-Somogyi: Az Új-Lipótváros kiépülése, Komoróczy: A zsidó Budapest, és persze elsősorban a kedves szerző szakdolgozata)

A bejegyzés trackback címe:

https://varosilevego.blog.hu/api/trackback/id/tr617814876