város & közlekedés

város & közlekedés

A világ egyik legértelmetlenebb metrója, a cataniai

2016. március 16. - Zelki Benjámin

Sikerült a múlt héten eljutnom Cataniába, és mi más is lehetett volna első dolgom Szicília második legnagyobb városában, minthogy felkeressem a korábbi legértelmetlenebb európai metrókat bemutató poszt egyik különdíjas szereplőjét, a szinte mindig utasok nélkül rohangáló cataniait. A Porto és Borgo állomások között közlekedő földalatti mindent megtesz azért, hogy biztosan használhatatlan legyen: részben egyvágányon, negyedóránként közlekedik, elkerüli a belvárost, cserébe a rá váltható jegy, illetve bérlet nem használható fel a város semelyik másik közlekedési eszközén.

img_1428.JPG Itt épp Catania Centrale vasútállomásra érkezik a kikötő felől a kétvagonos, szétgraffitizett metrószerelvény

Tovább

Budapest rejtett szépségei - a Szedő-ház

A Városi levegő felismerős sorozatában a mindennap látott épületek apró szépségeit mutatjuk meg, ebben a sorozatban a rejtőzködő, de annál érdekesebb épületek nyomába eredünk. E részben a gyönyörű festett üvegablakos lépcsőházat tartogató Szedő-ház következik:

img_1031_copia_1.jpg

A Hajós utca 32. alatt megbújó Szedő-ház ékes példája lehet Budapest eldugott szépségeinek, hiszen a méltatlan állapotban levő épületről kívülről senki soha meg nem mondaná, hogy templomokat megszégyenítő festett üvegablakokat rejt belül:

img_1035_copia_1.jpg

Tovább

Budapest rejtett szépségei - a Georgia-bérpalota

A Városi levegő felismerős sorozatában a mindennap látott épületek apró szépégeit mutatjuk meg, ebben a sorozatban a rejtőzködő, de annál érdekesebb épületek nyomába eredünk. Az első helyszínen, a Schiffer-villában tárt karokkal fogadtak, és még körbevezetést is kaptam az épületben, a Liget Szanatóriumban már győzködnöm kellett a portást, hogy hadd csináljak képeket, végül kaptam engedélyt a vezetőségtől, és minden rendben volt. A Georgia-bérpalotában azonban egyáltalán nem működött  a hivatalos út, a gondnokot ugyanis hiába kértem, hogy hadd csináljak képeket, akár a kíséretében, azt mondta, a lakók nem egyeztek bele, és elküldött. A jelek szerint azonban pár nap múlva aljas módon, magát itt lakónak kiadva osont vissza a Városi levegő rettegett épületeket fotózó orv-bloggere, hogy elkészítse képeit a gyönyörű lépcsőházról:

img_0959_copy_copia_3.jpg

Tudtam, hogy érdemes megküzdeni ezért a helyszínért, hiszen olvastam már róla itt és itt is. A Georgia-bérpalotában a híres Bauhaus és modern lépcsőházak egyik legszebbike rejlik, a kora-huszadik századi részben fel is röppent már néhány kép erejéig, a Margit körúti és a Szent István parki csodával együtt. A Rákóczi út 4. szám alatt álló Georgia-bérpalota Barát Béla és Novák Ede tervei alapján készült 1935-ben, modern stílusban. Bizonyára sokaknak ismerős a 7-es buszok Astoria megállójánál álló, "órás háznak" is becézett épület, mely kívülről is igen tekintélyparancsoló:

img_0966_copy_copia_1.jpgFent az óra, a ház oldalán Minerva bronz szobra található

Tovább

Budapest rejtett szépségei - a Hecht-üzletportál

Budapest tele van apró érdekességekkel, melyeknek egy része köztudomású, másik része viszont megbújik az ismeretlenségben. A Városi levegő felismerős sorozata Budapest gyakran látott homlokzatainak és épületrészleteinek szépségére hívja fel a figyelmet, ebben a rejtett szépségeket bemutató sorozatban pedig egy-egy épület rejtőzködő érdekességeit tárjuk fel.

Ezen részben a Szent István tér 15. szám alatt található Hecht Jónás és fia textil-nagykereskedés portálja kerül bemutatásra. Az aprócska üzletportálra méltatlanul kevés figyelem fordul, mivel ügyesen megbújik a bazilika árnyékában. Pedig a földszinti homlokzatot előkelő Zsolnay-porcelán és vörösréz-bevonat díszíti. Az eklektikus épülettől elütő szecessziós jegyeket hordozó üzlethelyiség Lajta Béla neves építész tervei alapján készült 1907-ben:

img_1297_copia.jpg

 

 Az egykori üzlethelyiségbe belépőre óriáshalak néznek le, melyek a tulajdonos nevére utalnak - a hecht ugyanis németül csukát jelent. A portál egyik oldaláról ő figyel ránk:

img_1294_copia.jpg

 

Másik oldalról pedig ők:

img_1293_copia.jpg

 

Tovább

Budapest rejtett szépségei - az egykori Liget Szanatórium

A Városi levegő felismerős sorozatában már felvonultattam sok gyönyörű budapesti épületet, melyek mellett gyakran méltatlanul észrevétlenül halad el az ember. Ebben, a rejtett szépségeket bemutató sorozatban viszont azok a házak kapnak helyet, melyeket talán még annyira se veszünk észre, pedig rengeteg gyönyörűséget rejtenek. Ebben a fejezetben az egykori Liget Szanatórium következik.

img_1180_copia.jpgAz előcsarnok

Az épület 1908-as felépülésekor a Városligetet jó levegője miatt sorra vették körbe a különböző szanatóriumok, eredetileg ez a ház is e célra épült. Ma irodaházként funkciónál. A Liget Szanatórium a háborúban megsérült, külsejét átalakították, úgyhogy mára sajnos kívülről nem túl figyelemfelkeltő.

img_1189_copia.jpgAz épület klívülről. Eredeti formájában így nézett ki.

A Benczúr utca 47. szám alatt található házat a híres építészpáros, Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte, szecessziós stílusban, akárcsak sok másik híres kárpát-medencei épületet, többek közt a szabadkai és marosvásárhelyi városházát. Az épületbe belépőket egy egészen különleges, közel eredeti formájában fennmaradt Zsolnay-porcelánnal fedett előcsarnok fogadja, mely a világ leghíresebb templomainak borítására is méltó lenne, kíváncsi lennék, hogy az irodaház dolgozói szemügyre vételezték-e már... 

img_1185_copia.jpgAz előcsarnok Zsolnay-porcelán borítása

Tovább

Budapest rejtett szépségei - a Schiffer-villa

Új sorozat indul a Városi levegőn Budapest rejtett szépségeiről. A párhuzamosan futó felismerős sorozatban már felvonultattam sok gyönyörű budapesti épületet, melyek mellett gyakran méltatlanul észrevétlenül halad el az ember. Ebben, a rejtett szépségeket bemutató sorozatban viszont azok a házak kapnak helyet, melyeket talán még annyira se veszünk észre, pedig rengeteg gyönyörűséget rejtenek. Az első részben a Schiffer-villa kerül bemutatásra.

img_1130_copia.jpgA Schiffer-villa előcsarnoka

Az épület 1910 és '12 között épült Vágó József, korának híres építészének tervei alapján, szecessziós stílusban. A villa építtetője Schiffer Miksa vállalkozó volt, az akkori második leggazdagabb magyar. Schiffer vagyonát többek között út- és vasútépítésből szerezte, de az ő tulajdonában állt a Palatinus-házakat építtető Palatinus Rt. is. A villa jelenleg a NAV-hoz tartozik, többek között a Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum található benne. Hivatali időben látogatható, sőt, körbevezetés is kérhető.

 

img_1172_copia.jpgAz épület kívülről kifejezetten tartózkodó, rejtőzködő, amire Schiffer külön kérte Vágót, hogy így legyen. A terézvárosi Munkácsy Mihály utcán haladók közül biztos keveseknek jutna eszébe, hogy a fák mögött megbújó, egyszerű külsejű épület micsoda pompás belsőt rejt.

 

img_1170_copia.jpgA nyitott kapun az udvarba belépő számára sem válik csalogatóbbá a látvány, az egyszerű, modern elemeket is tartalmazó épület nem ígér sok látnivalót.

 

img_1164_copia.jpgAki viszont nem tántorodott el, és belépett, már sejtheti, hogy valami rendkívüli dolog vár rá

 

Tovább

A BKK átszámozási mániája, avagy viszlát 4, 6, piros 7, 12, 17, 18, 21, 86

4, 6, piros 7, 12, 17, 18, 21, 86. Hosszú éveken át ugyanarra járó alap budapesti busz- és villamosvonalak számai ezek, melyekkel sok ember egy fél életen át közlekedett, és rengeteg emléke kapcsolódik hozzájuk. Ha hagyjuk őket megmaradni. A BKV, majd BKK ugyanis az elmúlt évek folyamán sorra nevezte át budapesti járatok tömegeit, az esetek többségében értelmetlenül. Volt egy nagy átszámozási hullám 2008-ban, amikor a BKV kitalálta, hogy az "egyszerűség kedvéért" minden buszt át kell nevezni, amivel azonos számmal már közlekedik járat. Nem hiszem, hogy bárki is valaha hallott volna olyanról, aki a 6-os busz helyett véletlenül a 6-os villamosra szállt volna föl. Olyan élménye viszont biztos sokaknak volt már, hogy hiába várja a buszt, amivel tegnap még közlekedett, viszont egyszercsak jön egy ismeretlen számú járat, ugyanazon az útvonalon. 2008-ban találták ki azt is, hogy az addig piros kerettel jelzett gyorsjáratok változzanak "E"-kre. De 2008 előtt és után is rengeteg átszámozás történt, sok esetben hasonlóan értelmetlenül. Ebben a cikkben megnézünk néhány legendás buszjáratot, mely az elmúlt évtizedben megszűnt, vagy számát vesztette, valamint néhány egészen extrém és vicces átszámozási esetet, kiragadva őket az átszámozások rövidtávon is vaskos történelemkönyvéből.

Búcsú a 4-es,- 6-os, és 12-es buszoktól

Ezen legendás budapesti buszok valamilyen módon ma is közlekednek, csak már nem ezen a számon. 

A 4-es és 4-es eredetileg a Gyöngyösi utca és az Apor Vilmos tér között járt. A 4-es 1990-től a Gyöngyösi utcától csak a Deák térig közlekedett, ezzel párhuzamosan megjelent a 105-ös busz a kieső szakaszon, mely végül a 4-esek teljes haláláért lett felelős. A 4-es továbbra is, 2007-es megszűnéséig a teljes - Gyöngyösi utca-Apor Vilmos tér - vonalon közlekedett, gyorsjáratként, csak csúcsidőben. Mára viszont a 4-essel együtt eltűnt, csak a 105-ös maradt, ami a három járat összevonásából keletkezett. De miért nem a legendás 4-es busz számával?

A következő a 6-os busz. Az Óbuda Bogdáni út és Nyugati pályaudvar között közlekedő járat is megszűnt 2008-ban, noha ugyanazon a vonalon azóta is folyamatosan közlekedik jármű. A 8 év során megfordult a vonalon a 206-os és a 109-es busz is, egy ideje pedig már 9-es számon fut az egykori 6-os busz.

A híres 12-es busz anno4-es, 6-os, és 61-es villamossal párhuzamosan a Nagykörút- Alkotás utca körön járt oda és vissza. A villamosok '80-90-es évekbeli reneszánszáig, amikor is lerövidítették - a Boráros tértől a Moszkva térig, majd a BAH-csomópontig. 2008-tól 212-esre változott, hogy nehogy összekeverjék a Rákospalotán közlekedő 12-es villamossal. Azóta Svábhegyig hosszabbodott. 

9_1.jpgA híres 12A busz egykor

Hello fonódó, viszlát 86, 18, hellóviszlát 56 és 17!

A fonódó villamoshálózat kiépítése úgy kezdődött, hogy érzékeny búcsút vettünk a 17-es villamostól, mely kicsi volt, értelmetlen, de egész' sokáig élt. Az utolsó 17-es villamos elmenetelével egy korszak lezárult, és megkezdődött a sokkal korszerűbb fonódó kiéptése. Volt fekete tábla, búcsú, minden, ami kell. A terv szerint ugyanis ami ma végül mégis 17-es lett, az 61-es lett volna, ami 61-es, az 56-os, ami 56-os, az 18-as. Nem volt tehát szükség se a már egyszer elbúcsúztatott 17-es újraindítására, se a 18-as megszüntetésére, mely szintén hosszú évekig jelképezett egy budapesti villamosvonalat. Mégis így történt. Megjelent viszont újra az 56-os villamos is, melyet 2008-ban hasonlóképp elbúcsúztattak már, és sokáig úgy tűnt, se busz, se villamos nem viseli már ezt a hasonlóan legendás számot tovább Hűvösvölgy felé. De mégis.

img_4358.JPGEgyszer már megszüntették és meggyászolták a 17-es villamost. Mégis újra közlekedik

De a 86-os szám is egy igen hosszú időt megélt budapesti buszjáraté volt, még Facebook-csoport is alakult a megmentésére - ismét látszik, mennyire kötődnek az emberek a járatszámokhoz - mindhiába, nem sikerült megmenteni. Pedig az eredeti tervekkel ellentétben nem szűnt meg, helyette 109-es számmal indítottak egy másik buszt, ugyanazon az útvonalon, csak a fonódó által átvett szakaszon lerövidítve.  

20160115busz-bkk-86-86os13.jpgSikerült megakadályozni a 86-os megszüntetését, mégsem maradt 86-os

Tovább

Palatinus Budapesten - a Margitszigettől Újlipótvárosig

Dvorszky Anikó írása

Mi a közös a Jászai Mari téren álló Palatinus-házakban és a margitszigeti Palatinus strandban? Eleve, mint jelent ez a szó, hogy palatinus, és hogy kapcsolódik mindezekhez? Hogyan lett az egykor a nádori családhoz tartozó Margitsziget a fővárosé? Mindez kiderül a cikkből.

budapest-xiii-kerulet-palatinus-hazak-_7.jpgKorabeli fotó a Jászai Mari téri Palatinus-házakról - 1911-ben készültek el

1790-ben Sándor Lipót nádor kapta meg a sziget használati jogát, aki elhatározta, hogy rendbe hozza és nyári pihenőhelyet alakít ki rajta. Egy sajnálatos vegyészbaleset következtében azonban hamarosan elhunyt. Utódja, 19 éves öccse, József nádor 1799-ben birtokcserével már tulajdonjogot szerzett a sziget fölött, majd parkosította és évtizedeken keresztül üdülőhelyeként használta. Emeletes nyaralót épített a szigeten, mely a ferencesek romos templomának északi oldalához támaszkodott. Az épület egyemeletes volt, klasszicista stílusban épült. A nádor a főkertészét is áthozatta alcsúti birtokáról, aki néhány év alatt parkosította a sziget nagy részét, a nádori nyaraló közelében szőlőt is telepített. Ekkor lett a sziget új neve Nádor-, más néven Palatinus-sziget - a nádor ugyanis palatinust jelent latinul. A nádor halála után, 1847-től legidősebb fia, István nádor, majd a legkisebb fia, József Károly Lajos főherceg tulajdonában volt a terület. A Margitszigetet egészen 1900-ig, a Margit híd szigetre vezető szárnyhídjának megépültéig csak vízen lehetett megközelíteni. A XIX. század közepéig evezős csónakon keltek át, 1869-től gőzös járt a szigetre.

Tovább

Öt közlekedési érdekesség Kőbányáról

Tudtad, hogy van egy kijelölt helyszín Budapesten egy főpályaudvarnak, és a metrókapcsolata is egyszerűen megoldható lenne? Hallottál róla, hogy még mindig állnak a sínjei az egykori Budapesti Nemzetközi Vásárra (BNV) vezető villamosvonalnak? És arról, hogy a BKV-nak vannak dízelmozdonyai? Azt tudtad, hogy van egy aranyozott szoba a Nyugati pályaudvaron, és hogy kinek épült? Tudod, mi az a Királyvágány? És hogy mindez hogyan kapcsolódik Kőbányához? Megtudja, aki ma velünk tart.

5. Királyvágány, Királyi váró

A Királyvágány Kőbányán található, a BNV mellett halad el. Azért építették még anno, hogy Ferenc József a Nyugati pályaudvari királyi váróból egyenesen eljuthasson vasúton a gödöllői Grassalkovich-kastélyba. Nem más ez, mint egy máig üzemelő átkötés a Nyugati pályaudvarra vezető vonatsínek és a miskolci vasútvonal között.

Na de mi is az a Királyi váró? Az pedig a Nyugati pályaudvaron található épület, melyet Ferenc József tiszteletére építettek. Amikor az uralkodó Budapestre látogatott, itt várakozhatott méltó körülmények között feleségével, Erzsébet királynéval.

kira_lyi_va_ro_2.jpgA Királyi váró belső tere

4. Máig álló villamossínek a Hungexpóra

Biztos sokan emlékeznek még a BNV-re, melyet minden évben megrendeztek, és óriási eseménynek számított. A vásár ideje alatt ideiglenesen közlekedett a 29-es és 29Y villamos az Expo térig - a 29-es a Blaha Lujza tértől, a 29Y a Keleti pályaudvartól. A villamosok 1996-ban közlekedtek utoljára, abban az évben ugyanis a felsővezetékeket a télen ellopták, és azóta sem állították vissza. De a sínek máig állnak. A 29 és 29Y a 37-es vonaláról a Pongrácz úti felüljáró után tért le, lekanyarodtak a fák közé, egy darabig a nagyvasúti vágányok mellett haladtak, majd szintben keresztezték a Királyvágányt, és haladtak tovább egészen az Expo térig, ahol hurokban fordultak. Alább látható egy videó a 29-es és 29Y akkor még nem tudhatóan utolsó napjairól. Még szerencse, hogy valakinek eszébe jutott fölvenni!

A 29-es és 29Y villamos

Tovább

Tíz gyönyörű homlokzat Budapestről - mennyit ismersz fel közülük?

Az ígéretekhez híven folytatódik a Városi levegő Budapest legszebb házait, apró szépségeit bemutató sorozata, melyben tesztelheted, mennyire jársz nyitott szemmel a városban. Már annyi korábbi rész volt, hogy létrehoztam egy külön címkét, ahol mind megtalálható, mennyit ismersz fel sorozat néven. További folytatás is várható a jól megszokott tizenkilencedik-, kora-huszadik századi bérházakból, legszebb lépcsőházakból, és lesz majd egy kortárs épületeket bemutató rész is. Ebben a fejezetben tíz gyönyörű századforduló környéki épület kerül bemutatásra belváros szerte, olyanok, mint például ez a szecessziós ház:

img_1054_copia.jpg

Hol is láthatjuk? Következzen a jól megszokott kvíz, és a poszt végén a további, saját fotók. 

Tovább

Második balatoni komp helyett körvasutat!

A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) a 2014-20-as EU-ciklusban elosztott pénzekből egészen jelentős összeget, több mint 300 milliárd forintot kap. Soha ekkora nagyságú forrással nem gazdálkodtak még a tópart települései, eleve, mivel a Balaton, mint adminisztratív hatalommal bíró régió nem létezik, hanem a ritka erős megyék álltak Magyarországon mindig is a regionalizált forráselosztások célkeresztjében, ez páratlan lehetőség arra, hogy a Balaton turisztikailag és földrajzilag egységet formáló régiója végre a fejlesztések terén is egységesen tudjon fellépni. Ebből a pénzből a gyógy- és borturizmus fejlesztésétől a Sió-zsilip és a Sió-csatorna rekonstrukcióján át a kerékpáros körút fejlesztéséig rengeteg hasznos dolgot lehet véghezvinni. De ebben a cikkben korlátozódjunk a közösségi közlekedésre, ott is akad épp elég tennivaló: második balatoni komp, balatoni körvasút, egyéb vasútfejlesztések. Mi épüljön, mi ne? 

Komp Fonyód és Badacsony közé?

A második balatoni komp terve újra és újra felmerül, de mindeddig nem valósult meg forráshiány, és a számottevő ellenkezés miatt. Először Balatonboglár és Révfülöp közé szerették volna, de a mostani elképzelések alapján Fonyód és Badacsony között lenne. A tervek szerint 8 milliárd forintba kerülne, át kellene alakítani hozzá a kikötőket, és értelemszerűen kompok beszerzésére is szükség lesz. Ez a komp a tihanyinál ötször hosszabb távot tenne meg, az üzemeltetése igen drága lenne. Mellette szól, hogy jobb közúti közlekedési kapcsolatot biztosítana az északnyugati part, és az autópálya és a főváros között. Ellene szól viszont a táj- és környezetromboló hatása, a városok autóforgalmának megnövekedése, és kibocsátott szennyezés. Egy fenntartható, Balaton értékeit megőrzendő tervezésben nem kéne, hogy helyet kapjon, elég, ha csak a szántódi RÉV környékére gondolunk - bizonyára nem szeretnénk, ha a fonyódi és badacsonyi kikötő is így nézne ki.

tihany-tihany-rev-_16.jpgTihanyban a múlt, Fonyódon a jövő?

Tovább

Nem szűnhet meg a Déli pályaudvar! (Még.)

Újra felröppent a hír, miszerint a Déli pályaudvart be szeretnék zárni. A hivatkozás az, hogy az alagút beomlásakor már kényszerből ideiglenesen fejpályaudvarként funkcionáló Kelenföld bírta a terhelést. Ez azonban csak a lecsökkentett vonatforgalomra, és ideiglenesen volt igaz, és ha Kelenföld bírná is, önmagában az is nagyon kevés lenne, a Déli pályaudvar fenntartása mellett ugyanis sok érv szól, ráadásul rövidtávon üzemi kényszer is.

tn_hu-mav-flirt-lineup_03.jpgStadler Flirt motorvonatok sorakoznak a havas Déli pályaudvaron - egy ideig még biztosan

Tovább

10 kora-huszadik századi épület - mennyit ismersz fel közülük?

Ismét egy újabb évbe léptünk, ettől még a Városi levegő budapesti felismerős sorozata töretlen lendülettel folytatódik. A korábbi részekben a legszebb tetők, tornyok, homlokzatok, szecessziós, és szocialista épületek példáján, ebben a részben pedig a XX. század első felének különböző stílusaiban épült házakon tesztelheted, mennyire is jársz nyitott szemmel Budapesten.

 img_0959_copy_copia.jpgGyönyörű modern lépcsőház. De hol is?

A kvízben három Bauhaus, kettő modern, kettő szocialista realista, és három art deco stílusú épület kapott helyet. A sok irányzat építészetileg csak részben kezelhető egyben, mivel a szocialista realizmus (ami ugye nem az a szocreál, amire sokszor tévesen használjuk), és Bauhaus - mely a kultikus Újlipótvárosban igen elterjedt - még bevonható az egész XX. századot végigkísérő modern építészet szárnyai alá, de a - Budapesten magát kis számban képviseltető - art deco maximum annyiban, hogy hatottak rá a kora-modern irányzatok. A modern stílusra jellemző a geometrikus formák alkalmazása, a letisztultság, az egyszerűség, a szimmetria keresése, a funkcionalitás és az egyszerűség. Éppen ezért a késő-modern szocialista épületeket sokan elítélik puritánságuk miatt, ám ezek kevéssé hasonlítanak korábbi társaikra, hiába épültek ugyanazon stílusban. Korokat tekintve az art deco épületek közül kettő a '30-as, egy az 1900-as években épült, az itt szereplő modern, és Bauhaus házak mind a '30-as évek termékei, míg a szocreál épületek az '50-es évek elején épültek. De további fejtegetések helyett következzen inkább a kvíz,és a további, saját képek az épületekről!

Tovább

Ez volt 2015 a Városi levegőn

A Városi levegő blog 2015 szeptember 2-án indult, ezekkel az azóta részben átalakult és kibővült célkitűzésekkel. Ez alatt a 4 hónap alatt sikerült elérni majd' 800 facebook lájkolót, és több, mint 350 ezer olvasót. Huszonhét poszt született ebben az évben, melyből kettő kivétellel mindegyik Indexes kiemeléssel büszkélkedhet, sokuk a blogketrec kezdőlapján, nagyképpel kapott helyet.

Főbb események

A blog nagy átfogó, elemző cikkekkel indult, többek között a budapesti közlekedés- és városfejlesztés, és a MÁV helyzetét bemutató írásokkal. Ez után könnyedebb, képes cikkek következtek, egyebek mellett lakatlan területekről, francia villamosokról, fényűző hotelekről. Majd szakmaibb, részletekbe menő cikkek jöttek, mint pl. az isztambuli városfejlesztéssel és a lengyel villamosépítésekkel foglalkozók. Vendégszerzők is bemutatkoztak a blogon, Czabán György kolbász a budapesti street artról és Ülőkalauz a '60-as évek budapesti közlekedéséről írt.

Ami emlékezetes volt

A Városi levegő egyik legtöbbet olvasott és legtöbbször megosztott írása Újlipótvárost, a különleges hangulattal és erős lokális identitással rendelkező városrészt mutatta be. Ez a téma az én szívemnek is igen kedves, hiszen sokáig magam is Újlipótvárosban éltem, és a szakdolgozatomat is e városrészről írtam.

2015-09-25_18_13_31_1.jpgTipikus újlipótvárosi utcarészlet. A cikk a képre kattintva érhető el. 

Tovább

A szocializmus emblematikus épületei Budapesten - mennyit ismersz fel közülük?

A Városi levegő blog sorozatában tesztelheted, hogy mennyit ismersz fel Budapest legszebb épületeiből, apró szépségeiből. Az eddigi részekben a legszebb tetők, tornyok, homlokzatok, szecessziós házak, illetve Budapest eltűnt tornyai kerültek bemutatásra. A legszebb brazil modern épületeket pedig itt lehet megnézni. Ebben a részben azonban valami más következik. Szépnek nem mindenki számára nevezhetők, és éppenséggel rejtettenek sem mondanám a most következő épületeket. Noha a Budapest városképében domináló épületállomány a századforduló tájékán alakult ki, és ha sok vidéki magyar, illetve egyéb ex-szocialista városhoz képest Budapest mondhatjuk, hogy "megúszta", a szocialista építészet akkor is erősen rajta hagyta a nyomát a város testén, és ezek az épületek ugyanúgy hozzátartoznak a városképhez. A modern szocialista építészet - hasonlóan a kortárshoz, arról is lesz majd egy fejezet - nem az apró részletekkel, és szemgyönyörködtető homlokzatokkal hívta fel magára a figyelmet. Sokaknak, - megvallom, én is közéjük tartozom - nem tetszik az ilyen épületek többsége, azonban a modernnek van egy-két egyértelmű érdeme, pl. a tágas terek, széles utak, és sok zöldfelület kiépítésének igényét ennek az irányzatnak köszönhetjük. Következzen hát most néhány jellegzetes épület a szocializmus Budapestjéből, nézzük, hányat találsz el közülük!

screen_shot_2015-12-17_at_13_10_20.pngUgye ismerős ez az épület - merre is találjuk? A kvízből kiderül.

Tovább

10 szecessziós ház Budapestről - mennyit ismersz fel közülük?

Folytatódik a Városi levegő Budapest apró szépségeit bemutató sorozata, melyben tesztelheted, mennyi épületet ismersz fel egy-egy részlete alapján. Az eddig megjelent részeket itt, itt, és itt láthatod, és bizony úgy néz ki, hogy még sok epizód következik! Érdekes tapasztalatom ugyanis, hogy miközben magamat természetesen hibátlan városismerőnek tartottam, amikor fényképezőgéppel a vállamon, kerékpárral, apró szépségekre éhesen járom a várost, folyamatosan fedezek fel újabbakat, azokban az utcákban is, amerre már ezerszer jártam. Így mire az aktuális részhez tervezett épületek dokumentációjával végzek, mindig pont összegyűlik mégegyszer annyi, aminek bemutatása megérdemel egy külön részt. Na de nem is húzom tovább az időt, következzen a kvíz, és utána további képek!

poszt1.jpgVajon melyik ház homlokzatáról figyelnek minket ezek a kis figurák? A cikkből ez is kiderül.

Tovább

Budapest legszebb homlokzatai - mennyit ismersz fel közülük?

A Városi levegő blog legújabb sorozatában azt tesztelheted, mennyire ismered Budapest apró szépségeit. Az előző posztokban Budapest gyönyörű díszített tetőit és impozáns tornyait mutattuk be - ismert épületeket kellett felismerni apró részletek alapján, a mostani cikkben viszont fordítva, nem annyira ismert, ámde gyönyörű épületeket kell felismerni a homlokzataik alapján. A tíz házból hét a szecesszió stílusában épült. Vajon hányat sikerül megfejteni?

poszt2.jpg

Vajon melyik épület viseli magán ezt a Budapest címert? A cikkből ez is kiderül.

Tovább

Budapest legjobb tere, a Corvin tér

Hadd mutassam be Budapest legjobb terét, a Corvin teret. Az elmúlt időkben Budapesten gombamód szaporodnak a jobbnál jobb terek, telnek meg élettel a rehabilitációk eredményeiként olyan utcák, melyeken korábban senki nem szeretett volna időt tölteni. És persze Budapest mindig is tele volt szépségekkel, amik az embert a köztéren való időtöltésre, nyitott szemmel való közlekedésre sarkalják, kellemes parkokkal, Margitszigetekkel és Városligetekkel. De vannak olyan eldugottnak tartott helyek is, mint pl. a Gül baba utca, melyek ennek ellenére meglepően közismertek. (Ha nem, akkor ideje megismerni!)

De a Corvin tér mindegyiktől különbözik. Sem a nagy felkapottságnak örvendő V. kerületi új térkőfelületek közé, sem a népszerű közparkok közé nem tartozik, és a közeli budavári turistaparadicsomnak se része. A Dunaparton végighaladó gyalogos-és kerékpárúttól is kicsit távolabb esik, a sok frekventált rész között, pont a Lánchíd környéki kavalkád és a Batthyány téri metró között félúton található, ahol senki nem keresné. De még csak azt sem lehet mondani, hogy félreeső, nyugalmas terecske lenne, hiszen oldalról a Fő utca tekintélyes autóforgalma szegélyezi.

A Corvin tér különleges hangulatát a keleti és nyugati oldalán található alacsony, Szentendrét idéző, középkori hangulatú házak alapozzák meg, míg déli oldalát egy templom, északi végét pedig a Budai Vigadó zárja le. (Tudtad, hogy nem csak a Vigadó téren van Vigadó?) És olyan épületek találhatók a közelben, mint Budapest egyik legszebb temploma a Dunaparton, valamint szintén a Várnegyed és a Batthyány tér között elbújó impozáns Toldy Gimnázium. Na de legyen is elég ennyi a szövegből, következenek a képek (a szerző felvételei).

img_0206a.jpgA Corvin tér déli oldalán található templom

Tovább

Budapest legszebb tornyai: mennyit ismersz fel közülük?

Budapest gyönyörű, ezt ma már egyre többen tudják, a városon kívül és belül egyaránt. Ismertebb, és kevésbé ismert szépségek szegélyezik az ember útját, bármerre is sétáljon. A sorozat előző részében Budapest legszebb díszített kerámia cserepes tetői kerültek bemutatásra, a következőben pedig a legszebb homlokzatok jönnek. Ebben az írásban a legszebb budapesti tornyok következnek. A cikk végén további képek láthatók majd az épületekről. Nézzük: hányat ismersz fel Budapest legszebb tornyai közül?

poszt3.jpgVajon melyik épület tornya ez? A kvízből ez is kiderül.

Tovább

A 10 legszebb kilátással vonzó hotel a világból

 A világ legkülönbözőbb pontjain számtalan extrém vonzerőkkel bíró szálloda épült fel. Van, amelyik a belső luxussal, a különleges szolgáltatásokkal, de van, amely a csodás környezettel és páratlan kilátással hívja fel magára a figyelmet. A most következő hotelek is ilyenek, árban pedig nem fukarkodnak: van, amelyikben már 84 ezerért szóba állnak az emberrel, de van, ahol a kényeztetést 540 ezer forintért mérik, per szoba per éj (februárra néztem az árakat). Következzen hát a tíz zseniális szálloda, a poszt végén pedig engedd szabadjára a fantáziádat: mondjuk, hogy nyertél egy lottó ötöst, hol kezdenéd a kikapcsolódást? Szavazz!

 

10. Ubud Hanging Gardens, Bali, Indonézia

 

h_10_ubud_bali.jpgLuxushotel Ubud városától nem messze, a Bali őserdőben. Egy szoba egy éjszakára itt már 130 ezerért elérhető

 

h_10_ubud-hanging-gardens.jpgMedencék a természetes nyugalom felé


9. Viceroy Hotel, Bali

 

viceroy-lembah-spa-01.jpgIsmét egy kellemes luxusszálloda Ubudban, a Bali őserdőben. Ár-érték arányban mondjuk lehet, hogy rosszabb az előzőnél, hiszen itt már 198 ezret kérnek egy éjszakára egy szobáért. De lehet, hogy többet is nyújtanak, bevallom, én még egyiket se próbáltam!

 

144869696221840.jpgA medencék pedig itt sem kellemetlen kilátást kínálnak

 

Tovább
süti beállítások módosítása