város & közlekedés

A 20 legszebb vidéki art deco épület

2016. július 13. - Városi levegő vendégszerző

Bolla Zoltán írása és fotói

Míg az első világháború előtt a magyar szecessziós építészet nemzetközileg is kiemelkedőt alkotott, addig a két világháború között a magyar art deco építészet sajátos gazdasági és művészetpolitikai okok miatt kisebbségbe került a hazai konzervatív és modern építészet mögött. Az art deco utolsó korstílusként – de már globálisan –, az antik hagyományt, az avantgárd képzőművészetet és az egzotikumot igyekezett egymással szintetizálni. Art deco épületek nem határozták meg a magyar városok arculatát, mint a szecessziós városházák, Budapesten pl. mellékutcákba szorultak. Nem érték el sem a nyugati art deco, sem a magyar szecesszió pompáját, sem utóbbiak viszonylagos monumentalitását, sem darabszámukat. A magyar art deco a francia kubizmus helyett a német expresszionizmusból, az ókori egyiptomi művészet helyett a népművészetből, a klasszicizmus helyett a barokkból táplálkozott. E művészettörténeti korszakot a II. világháború és a nemzetközi modern építészet globális térhódítása zárta le. A magyar art deco építészetről bővebb ismeretetőt itt lehet olvasni, aki pedig további és hosszabb leírásokat és épületfotókat szeretne látni, a szerző könyvében ezt is megtalálja. Most pedig következzen a húsz legszebb magyar vidéki art deco épület!

 

20. Kaposvár, Stühmer-fiók belső berendezése:

dsc_2124.jpg Kaposvár, Fő utca 4., Kende Ferenc, 1928

 

19. Derecske, Bocskai István Ált. Isk.:

1-dsc_1169.jpg

dsc_1165.jpgDerecske, Szováti utca 2, volt református elemi népiskola, Csanak József, 1930

 

Tovább

Háborút visel a főváros a bringások ellen?

Azután, hogy Tarlós István "egy radikális kisebbség terrorjának" nevezte a budapesti bringásokat, és bejelentette, hogy egyes buszsávokból és egyirányú utcákból is kitiltanák a kerékpárosokat, már mindenki tudhatta, hogy a budapesti közlekedéspolitika milyen irányba fordult a bringázáshoz való viszonyulást tekintve. Ezek a körök azóta viszonylag elcsendesedtek, ideiglenesen, de most, az EB árnya alatt extra ütemre kapcsoltak, teszik mindezt ciki és sokszor értelmezhetetlen barkácstáblákkal. Vagy csak véletlen egybeesések sorozatával állnánk szemben? Következzenek az elmúlt két hét eseményei:
 
 
  • Kezdődött az egész durván két hete a Bálna mögötti kerékpárútról egy barkácstáblával való kitiltással. A hivatalos magyarázat az volt, hogy filmforgatás miatt nem fértek el a bringások. De hogy akkor addig miért nem az asztalokat vitték el onnan, és hogy mindezt miért nem tudták hivatalos táblával jelezni, az azóta is rejtély maradt.


    image.jpgKerékpárút - kerékpárral behajtani tilos!
 

Tovább

Ez történt a héten – május 22-29

Új sorozat indul a Városi levegőn #eztörtént címmel, melyben felsoroljuk, méltatjuk, és együtt véleményezzük az adott hét legfontosabb eseményeit, melyek az urbanisztikában és a közlekedésben történtek. Abszolút szubjektív sorozat lesz, melyben először jönnek a fő események, majd a kisebbek, lesznek #örülünk, és #felháborodunk címkék is, mellyel az örülni- és felháborodni való eseményeket bélyegezzük. Várjuk a hozzászólásokat, és persze a kimaradt eseményeket is! 

13321860_707272212748973_8664379101542203344_n.jpg

 

Megérkezett az első felújított 3-as metró

Természetesen az egyik legfontosabb esemény az első felújított 3-as metró szerelvény megérkezése volt. Az új metró meg is kapta a tisztes fogadtatást, Ferencvárosnál Vörös Attila, az iho.hu fotósa várta több közlekedésőrült társaságában, majd az Indextől Tenczer Gáborék is ellátogattak a BKV Kőér utcai járműtelepére, hogy bemutassák az új jövevényt. Szerintem egész jó lett – ettől még persze jobb lett volna, ha újat veszünk, és nekem hiányzik a légkondi is, persze tudom, hogy úgy még drágább lett volna, de a Combino-balhé óta azt hittem, ilyet többször nem csinálunk, hogy légkondi nélkül rendelünk új járművet – pedig de. Ja, és 3-as metró-ügyben még ami elgondolkoztató: a Magyar Közlekedési Klub a Facebookon fejezte ki sajnálatát, hogy a 137 milliárdos metrófelújításba az még oké, hogy nem fért bele meghosszabbítás, de az még nagyobb baj, hogy pl. arra se gondoltak, hogy az Ecseri úti metró fölött elhaladó vasúttal kapcsolatot alakítsanak ki. De visszatérve a fő kérdéshez: nektek hogy tetszik az új 3-as metró? 

Tovább

Mennyit ismersz fel a már nem álló régi Budapestből?

Eligazodnál térkép nélkül a régi Budapesten? A Városi levegő kvízéből kiderül! Ezennel ugyanis folytatódik a Városi levegő felismerős sorozata, de egy nagy visszalépés következik, legalábbis az időben! A sorozat eddigi részeiben ugyanis a legszebb ma álló budapesti épületeket mutattuk be, melyek egy része szecessziós, egy része kora-huszadik századi, majd következett egy szocialista és egy kortárs rész is. Ebben a részben azonban ma már nem álló emblematikus régi épületeket kell felismerni, illetve olyan mai helyszíneket, melyeket talán nem is gondolnánk, hogy nézett ki ötven, száz, vagy százötven éve. Az elbontott épületeknél azt is meg kell fejteni, hogy miért tűntek el.

82538.jpg

Tovább

Ezek a legforgalmasabb budapesti csomópontok

Gondoltad volna, hogy a város nyolc legnagyobb utasforgalmú megállója közül három a 4-6-os villamosé? Hogy a 7-esek forgalma még mindig majdnem az összes villamosét lenyomja? Hogy a top 13 járműmegállóban nincs benne egy HÉV-állomás se? A legforgalmasabb csomópontok többsége a belvárosban található, az első hat pesti, tarolt a 3-as, a 2-es metró és a 4-6-os villamos, majd eggyel alacsonyabb szinten, de zárkóznak fel az 1-es villamos, a 4-es metró, és a 7-esek megállói, majd a következő körben jön néhány földalatti-, és HÉV-megálló, a villamosok közül a Fehérvári úti, az Alkotás utcai, és a Hűvösvölgybe tartó vonalak emelkednek ki. De nézzük, melyek is Budapest legforgalmasabb csomópontjai, legzsúfoltabb megállói!

20100112bkvsztraj24.jpg

Tovább

Budapest rejtett szépségei - a Sipeki Balás-villa

Folytatódik a Városi levegő Budapest rejtett szépségeit bemutató sorozata. A Sipeki Balás-villa meglátogatásakor egyik szemem sírt, a másik nevetett: ellentétben pl. a Georgia-bérpalotával, ittjártamkor kimondottan szívesen fogadtak, de pl. a Schiffer-villával ellenben a Sipeki Balás-villa sajnos egyáltalán nincsen jó állapotban, és a történelem is rajta hagyta nyomát az épületen.

A villát Dr. Sipeki Balás Béla megrendelésére Lechner Ödön, a magyar szecesszió talán legkiemelkkedőbb alkotója tervezte. Lechner munkái többek között a már korábban bemutatott Iparművészeti Múzeum és Szent László Plébániatemplom, a Magyar Földtani Intézet és a Postatakarékpénztár, illetve a Thonet-ház. A villa a már szintén bemutatott Hecht-üzletportálhoz, illetve a fent említett Lechner-művekhez hasonlóan impozáns Zsolnay-porcelán borításokat rejt.

A Városliget peremén, a Hermina út 47. alatt található elegáns szecessziós villa 1905-ben készült el. Az építtető Sipeki Balás Béla Zala megye főispánja volt, majd később az akkori vakok egyesületének a világi elnöke lett. Mivel Sipeki Balás 1944-ben utód nélkül halt meg, a villa tulajdonának nagyobb részét a vakok egyesületére hagyományozta, akik 1947-ben az épület egészét megvásárolták. Ma is a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségéé a villa, itt működik a szövetség hangoskönvytára és néhány irodája is.

Sajnos a második világháború során a berendezési tárgyak, festmények nagy része elpusztult. Belül a falon látható kerámiának tűnő díszítés is sajnos csak festék. Nem találtam arról információt, hogy ilyen lehetett-e eredetileg is, de sejtésem szerint ez is kerámia volt, de a háborúban elpusztult, és az eredeti, a Liget-szanatóriumhoz hasonló Zsolnay-kerámia díszítést csak az azt imitáló festéssel helyettesíteték. Majd mivel a szocializmusban az épület használati céljára kicsinek bizonyult, hátsó falához hozzáépítettek egy oda egyáltalán nem illő betonépületrészt. 

Következzenek a képek a villáról: 

img_1842_copia.jpgaz épület kívülről

 

img_1822_copia.jpgaz épületbe belépve ez a nagy előtér fogad minket 

 

Tovább

A Budapest100 legszebb háza: Szent István körút 18.

Múlt hétvégén volt a Budapest100 - két napra megnyíltak a lépcsőházak és életbe borult az egész Nagykörút. Így végre zökkenőmentesen lehetett azt tenni, amihez sokszor ügyeskedés és titkolózás szükséges - házakba besétálni fotózni. Így is cselekedtem természetesen, a Nagykörút egyik legszebb házának hírében álló Szent István körút 18-cal kezdtem - és valóban nem kellett csalódnom. A házat Haraszti Jelinek Henrik építtette, 1896-ban készült el. 

Így néz ki az épület kívülről:

img_1867_copia.jpg

 A Hegedűs Gyula utca és a Körút sarkán álló ház külsőre is elegáns, de nem kelti fel különösebben a figyelmet:

img_1866_copia.jpg

Na de belülről! A házba belépve ez az előtér fogad minket:

img_1846_copia.jpg

 

Tovább

Tíz budapesti háztetődísz - mennyit ismersz fel?

Sasszem írása és képei

Folytatódik a Városi levegő immár hónapok óta tartó felismerős sorozata, melyben tesztelheted, mennyire jársz nyitott szemmel Budapesten. Ha nem akar orra esni az ember, jó, ha a lába elé néz az utcán. De, amennyiben van egy kis ráérő ideje sétálgatásra, érdemes felemelt fejjel járni Budapesten (is), hiszen nemcsak híres középületek, hanem átlagosnak látszó házak felső szintjén, tetején is csodákat lehet látni a magasban. Szobrokat, kupolákat, freskókat, oszlopokat – különböző díszítéseket. Ezek közül válogattunk tízet mai játékunkhoz: föl kell ismerni, hol járunk a fővárosban.

3_lako_ha_z_fo_va_m_te_r.JPGHol is látható ez a freskó?

Tovább

Tíz kortárs budapesti épület - mennyit ismersz fel?

Végre valahára folytatódik a Városi levegő felismerős sorozata, melyben tesztelheted, mennyire jársz nyitott szemmel Budapesten. Az első részekben többségében a szecessziós épületek kaptak helyet, majd a szocialista építészet remekein volt a sor, ezt követték a modern, a Bauhaus, a szocreál és az art deco épületek. Ezzel a kortárs résszel zárjuk a történelmi sort, de ez nem jelenti azt, hogy a sorozatnak is vége lenne! Következzen tehát tíz kortárs budapesti épület, nézzük, hányat találsz el közülük!

img_1420_copia_censored.jpg

Melyik is ez az épület? Ne aggódj, a többi nem lesz ilyen könnyű! Következzen hát a kvíz!

Tovább

Vajon mi lehet egy falból kiálló pendrive-on?

Te mit csinálnál, ha látnál az utcán egy falból kiálló USB-csatlakozót? Rá mernéd dugni a laptopodat? Vajon ki és miért rakhatta oda?

Az ezeket elhelyező berlini civilek célja az volt, hogy létrehozhassanak egy olyan fórumot, ahol név nélkül oszthatsz meg másokkal bármit, amit szeretnél. Többségében verseket, képeket videókat találhatunk ezeken a pendrive-okon, állítják a projektet kitalálók, a Dead Drops file sharing project. Szerintük vírusos vagy veszélyes fájlok ugyanolyan eséllyel kerülnek ezekre a pendrive-okra, mint az internetre.

454557.jpgBudapesten, a MOM-parknál. Régi kép.

Tovább

Miért vagyunk szolidárisabbak Brüsszellel, mint Isztambullal?

Mint arra az Independent cikke felhívta a figyelmet, mi, európaiak sokkal hevesebben reagáltunk a brüsszeli eseményekkel kapcsolatosan, mint azt az isztambuli vagy ankarai terrortámadások után tettük. Érthető, és elvárható, hogy felháborodásunkat és maximális szolidaritásunkat fejezzük ki Brüsszellel, az Európai Unió fővárosával, egy várossal, ahol emberek haltak meg ártatlanul. De miért nem szolidarított Európa, és pláne Magyarország ugyanilyen mértékben az ankarai vagy isztambuli robbantások áldozataival?

turkey-explosion_0_2637316a.jpgIsztambulban két nagyobb terrortámadás is történt 2016-ban, melyekben sok európai és nem európai állampolgár halt meg

Tovább

Egy velejéig romlott projekt: a Liget beépítése

Ha van minden elemében káros, elfuserált, de legalább aljas módon keresztülvitt és drága projekt, akkor azt Liget Budapestnek hívják. A Liget beépítését a szakma minden képviselője ellenzi, a Ligetet használók döntő többsége elutasítja. Az erről való népszavazást elkaszálták, a megvalósulást külön törvényben(!) rögzítették. Az évek óta tervezgetett és nagy erőkkel ellenzett projektet tegnap 70-80 éves fák sunyiban való kivágásával kezdték meg váratlanul, amit azóta is tartó polgári ellenállás követett, egyelőre meg is akadályozott. Nincsen már más mód a 200 milliárdos, nem csak fölösleges, de kifejezetten káros beruházás megakdályozására. Kérdés, az is meddig tartható fenn. 

831445.jpg

Tovább

A világ egyik legértelmetlenebb metrója, a cataniai

Sikerült a múlt héten eljutnom Cataniába, és mi más is lehetett volna első dolgom Szicília második legnagyobb városában, minthogy felkeressem a korábbi legértelmetlenebb európai metrókat bemutató poszt egyik különdíjas szereplőjét, a szinte mindig utasok nélkül rohangáló cataniait. A Porto és Borgo állomások között közlekedő földalatti mindent megtesz azért, hogy biztosan használhatatlan legyen: részben egyvágányon, negyedóránként közlekedik, elkerüli a belvárost, cserébe a rá váltható jegy, illetve bérlet nem használható fel a város semelyik másik közlekedési eszközén.

img_1428.JPGItt épp Catania Centrale vasútállomásra érkezik a kikötő felől a kétvagonos, szétgraffitizett metrószerelvény

Tovább

Budapest rejtett szépségei - a Szedő-ház

A Városi levegő felismerős sorozatában a mindennap látott épületek apró szépségeit mutatjuk meg, ebben a sorozatban a rejtőzködő, de annál érdekesebb épületek nyomába eredünk. E részben a gyönyörű festett üvegablakos lépcsőházat tartogató Szedő-ház következik:

img_1031_copia_1.jpg

A Hajós utca 32. alatt megbújó Szedő-ház ékes példája lehet Budapest eldugott szépségeinek, hiszen a méltatlan állapotban levő épületről kívülről senki soha meg nem mondaná, hogy templomokat megszégyenítő festett üvegablakokat rejt belül:

img_1035_copia_1.jpg

Tovább

Budapest rejtett szépségei - a Georgia-bérpalota

A Városi levegő felismerős sorozatában a mindennap látott épületek apró szépégeit mutatjuk meg, ebben a sorozatban a rejtőzködő, de annál érdekesebb épületek nyomába eredünk. Az első helyszínen, a Schiffer-villában tárt karokkal fogadtak, és még körbevezetést is kaptam az épületben, a Liget Szanatóriumban már győzködnöm kellett a portást, hogy hadd csináljak képeket, végül kaptam engedélyt a vezetőségtől, és minden rendben volt. A Georgia-bérpalotában azonban egyáltalán nem működött  a hivatalos út, a gondnokot ugyanis hiába kértem, hogy hadd csináljak képeket, akár a kíséretében, azt mondta, a lakók nem egyeztek bele, és elküldött. A jelek szerint azonban pár nap múlva aljas módon, magát itt lakónak kiadva osont vissza a Városi levegő rettegett épületeket fotózó orv-bloggere, hogy elkészítse képeit a gyönyörű lépcsőházról:

img_0959_copy_copia_3.jpg

Tudtam, hogy érdemes megküzdeni ezért a helyszínért, hiszen olvastam már róla itt és itt is. A Georgia-bérpalotában a híres Bauhaus és modern lépcsőházak egyik legszebbike rejlik, a kora-huszadik századi részben fel is röppent már néhány kép erejéig, a Margit körúti és a Szent István parki csodával együtt. A Rákóczi út 4. szám alatt álló Georgia-bérpalota Barát Béla és Novák Ede tervei alapján készült 1935-ben, modern stílusban. Bizonyára sokaknak ismerős a 7-es buszok Astoria megállójánál álló, "órás háznak" is becézett épület, mely kívülről is igen tekintélyparancsoló:

img_0966_copy_copia_1.jpgFent az óra, a ház oldalán Minerva bronz szobra található

Tovább

Budapest rejtett szépségei - a Hecht-üzletportál

Budapest tele van apró érdekességekkel, melyeknek egy része köztudomású, másik része viszont megbújik az ismeretlenségben. A Városi levegő felismerős sorozata Budapest gyakran látott homlokzatainak és épületrészleteinek szépségére hívja fel a figyelmet, ebben a rejtett szépségeket bemutató sorozatban pedig egy-egy épület rejtőzködő érdekességeit tárjuk fel.

Ezen részben a Szent István tér 15. szám alatt található Hecht Jónás és fia textil-nagykereskedés portálja kerül bemutatásra. Az aprócska üzletportálra méltatlanul kevés figyelem fordul, mivel ügyesen megbújik a bazilika árnyékában. Pedig a földszinti homlokzatot előkelő Zsolnay-porcelán és vörösréz-bevonat díszíti. Az eklektikus épülettől elütő szecessziós jegyeket hordozó üzlethelyiség Lajta Béla neves építész tervei alapján készült 1907-ben:

img_1297_copia.jpg

 

 Az egykori üzlethelyiségbe belépőre óriáshalak néznek le, melyek a tulajdonos nevére utalnak - a hecht ugyanis németül csukát jelent. A portál egyik oldaláról ő figyel ránk:

img_1294_copia.jpg

 

Másik oldalról pedig ők:

img_1293_copia.jpg

 

Tovább

Budapest rejtett szépségei - az egykori Liget Szanatórium

A Városi levegő felismerős sorozatában már felvonultattam sok gyönyörű budapesti épületet, melyek mellett gyakran méltatlanul észrevétlenül halad el az ember. Ebben, a rejtett szépségeket bemutató sorozatban viszont azok a házak kapnak helyet, melyeket talán még annyira se veszünk észre, pedig rengeteg gyönyörűséget rejtenek. Ebben a fejezetben az egykori Liget Szanatórium következik.

img_1180_copia.jpgAz előcsarnok

Az épület 1908-as felépülésekor a Városligetet jó levegője miatt sorra vették körbe a különböző szanatóriumok, eredetileg ez a ház is e célra épült. Ma irodaházként funkciónál. A Liget Szanatórium a háborúban megsérült, külsejét átalakították, úgyhogy mára sajnos kívülről nem túl figyelemfelkeltő.

img_1189_copia.jpgAz épület klívülről. Eredeti formájában így nézett ki.

A Benczúr utca 47. szám alatt található házat a híres építészpáros, Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte, szecessziós stílusban, akárcsak sok másik híres kárpát-medencei épületet, többek közt a szabadkai és marosvásárhelyi városházát. Az épületbe belépőket egy egészen különleges, közel eredeti formájában fennmaradt Zsolnay-porcelánnal fedett előcsarnok fogadja, mely a világ leghíresebb templomainak borítására is méltó lenne, kíváncsi lennék, hogy az irodaház dolgozói szemügyre vételezték-e már... 

img_1185_copia.jpgAz előcsarnok Zsolnay-porcelán borítása

Tovább

Budapest rejtett szépségei - a Schiffer-villa

Új sorozat indul a Városi levegőn Budapest rejtett szépségeiről. A párhuzamosan futó felismerős sorozatban már felvonultattam sok gyönyörű budapesti épületet, melyek mellett gyakran méltatlanul észrevétlenül halad el az ember. Ebben, a rejtett szépségeket bemutató sorozatban viszont azok a házak kapnak helyet, melyeket talán még annyira se veszünk észre, pedig rengeteg gyönyörűséget rejtenek. Az első részben a Schiffer-villa kerül bemutatásra.

img_1130_copia.jpgA Schiffer-villa előcsarnoka

Az épület 1910 és '12 között épült Vágó József, korának híres építészének tervei alapján, szecessziós stílusban. A villa építtetője Schiffer Miksa vállalkozó volt, az akkori második leggazdagabb magyar. Schiffer vagyonát többek között út- és vasútépítésből szerezte, de az ő tulajdonában állt a Palatinus-házakat építtető Palatinus Rt. is. A villa jelenleg a NAV-hoz tartozik, többek között a Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum található benne. Hivatali időben látogatható, sőt, körbevezetés is kérhető.

 

img_1172_copia.jpgAz épület kívülről kifejezetten tartózkodó, rejtőzködő, amire Schiffer külön kérte Vágót, hogy így legyen. A terézvárosi Munkácsy Mihály utcán haladók közül biztos keveseknek jutna eszébe, hogy a fák mögött megbújó, egyszerű külsejű épület micsoda pompás belsőt rejt.

 

img_1170_copia.jpgA nyitott kapun az udvarba belépő számára sem válik csalogatóbbá a látvány, az egyszerű, modern elemeket is tartalmazó épület nem ígér sok látnivalót.

 

img_1164_copia.jpgAki viszont nem tántorodott el, és belépett, már sejtheti, hogy valami rendkívüli dolog vár rá

 

Tovább

A BKK átszámozási mániája, avagy viszlát 4, 6, piros 7, 12, 17, 18, 21, 86

4, 6, piros 7, 12, 17, 18, 21, 86. Hosszú éveken át ugyanarra járó alap budapesti busz- és villamosvonalak számai ezek, melyekkel sok ember egy fél életen át közlekedett, és rengeteg emléke kapcsolódik hozzájuk. Ha hagyjuk őket megmaradni. A BKV, majd BKK ugyanis az elmúlt évek folyamán sorra nevezte át budapesti járatok tömegeit, az esetek többségében értelmetlenül. Volt egy nagy átszámozási hullám 2008-ban, amikor a BKV kitalálta, hogy az "egyszerűség kedvéért" minden buszt át kell nevezni, amivel azonos számmal már közlekedik járat. Nem hiszem, hogy bárki is valaha hallott volna olyanról, aki a 6-os busz helyett véletlenül a 6-os villamosra szállt volna föl. Olyan élménye viszont biztos sokaknak volt már, hogy hiába várja a buszt, amivel tegnap még közlekedett, viszont egyszercsak jön egy ismeretlen számú járat, ugyanazon az útvonalon. 2008-ban találták ki azt is, hogy az addig piros kerettel jelzett gyorsjáratok változzanak "E"-kre. De 2008 előtt és után is rengeteg átszámozás történt, sok esetben hasonlóan értelmetlenül. Ebben a cikkben megnézünk néhány legendás buszjáratot, mely az elmúlt évtizedben megszűnt, vagy számát vesztette, valamint néhány egészen extrém és vicces átszámozási esetet, kiragadva őket az átszámozások rövidtávon is vaskos történelemkönyvéből.

Búcsú a 4-es,- 6-os, és 12-es buszoktól

Ezen legendás budapesti buszok valamilyen módon ma is közlekednek, csak már nem ezen a számon. 

A 4-es és 4-es eredetileg a Gyöngyösi utca és az Apor Vilmos tér között járt. A 4-es 1990-től a Gyöngyösi utcától csak a Deák térig közlekedett, ezzel párhuzamosan megjelent a 105-ös busz a kieső szakaszon, mely végül a 4-esek teljes haláláért lett felelős. A 4-es továbbra is, 2007-es megszűnéséig a teljes - Gyöngyösi utca-Apor Vilmos tér - vonalon közlekedett, gyorsjáratként, csak csúcsidőben. Mára viszont a 4-essel együtt eltűnt, csak a 105-ös maradt, ami a három járat összevonásából keletkezett. De miért nem a legendás 4-es busz számával?

A következő a 6-os busz. Az Óbuda Bogdáni út és Nyugati pályaudvar között közlekedő járat is megszűnt 2008-ban, noha ugyanazon a vonalon azóta is folyamatosan közlekedik jármű. A 8 év során megfordult a vonalon a 206-os és a 109-es busz is, egy ideje pedig már 9-es számon fut az egykori 6-os busz.

A híres 12-es busz anno4-es, 6-os, és 61-es villamossal párhuzamosan a Nagykörút- Alkotás utca körön járt oda és vissza. A villamosok '80-90-es évekbeli reneszánszáig, amikor is lerövidítették - a Boráros tértől a Moszkva térig, majd a BAH-csomópontig. 2008-tól 212-esre változott, hogy nehogy összekeverjék a Rákospalotán közlekedő 12-es villamossal. Azóta Svábhegyig hosszabbodott. 

9_1.jpgA híres 12A busz egykor

Hello fonódó, viszlát 86, 18, hellóviszlát 56 és 17!

A fonódó villamoshálózat kiépítése úgy kezdődött, hogy érzékeny búcsút vettünk a 17-es villamostól, mely kicsi volt, értelmetlen, de egész' sokáig élt. Az utolsó 17-es villamos elmenetelével egy korszak lezárult, és megkezdődött a sokkal korszerűbb fonódó kiéptése. Volt fekete tábla, búcsú, minden, ami kell. A terv szerint ugyanis ami ma végül mégis 17-es lett, az 61-es lett volna, ami 61-es, az 56-os, ami 56-os, az 18-as. Nem volt tehát szükség se a már egyszer elbúcsúztatott 17-es újraindítására, se a 18-as megszüntetésére, mely szintén hosszú évekig jelképezett egy budapesti villamosvonalat. Mégis így történt. Megjelent viszont újra az 56-os villamos is, melyet 2008-ban hasonlóképp elbúcsúztattak már, és sokáig úgy tűnt, se busz, se villamos nem viseli már ezt a hasonlóan legendás számot tovább Hűvösvölgy felé. De mégis.

img_4358.JPGEgyszer már megszüntették és meggyászolták a 17-es villamost. Mégis újra közlekedik

De a 86-os szám is egy igen hosszú időt megélt budapesti buszjáraté volt, még Facebook-csoport is alakult a megmentésére - ismét látszik, mennyire kötődnek az emberek a járatszámokhoz - mindhiába, nem sikerült megmenteni. Pedig az eredeti tervekkel ellentétben nem szűnt meg, helyette 109-es számmal indítottak egy másik buszt, ugyanazon az útvonalon, csak a fonódó által átvett szakaszon lerövidítve.  

20160115busz-bkk-86-86os13.jpgSikerült megakadályozni a 86-os megszüntetését, mégsem maradt 86-os

Tovább