város & közlekedés

város & közlekedés

5 indok, amiért meg kell nézni Bakut!

2017. március 06. - Zelki Benjámin

Számos előítélettel érkeztem meg az azeri fővárosba, de egy olyan modern, igényes, látványosan fejlődő, de mégis mértéktartó városban találtam magam, hogy ezeket hamar végleg elfelejtettem. Ilham Aliyev államelnök apukájának, Heydar Aliyevnek, az azeri SZSZK egykori pártfőtitkárának 2006-os halála óta vezeti az országot. A Freedom house értékelése szerint 7-es skálán 6-os szinten áll az azeri diktatúra, de ebből az odalátogató csak a fokozott rendőri jelenlétet veszi észre. Azt viszont komolyan kell venni: semmilyen állami fenntartású intézményt vagy infrastruktúrát nem szabad lefotózni (csak sunyiban), nameg a Kaszpi-tenger sem arra való, hogy fürödjünk benne. Ugyanis abban van az olaj, aminek Azerbajdzsán az elmúlt évtizedben folyó páratlan gazdasági fejlődését köszönheti, és az pedig az elnök tulajdonában áll, ami ugyebár érinthetetlen. Viszont nagyon kedvesek az azeri emberek és örülnek a látogatóknak, finomak az ételek - különös tekintettel a bárányból készült "Ptyí" levesre, amit mindenképp meg kell kóstolni -, meleg van, és még mindig minden nagyon olcsó. Bakuban olyan kulturális és fizikai környezetbe kerülünk, amit Európában, se a világ más részén nem találunk. De lássuk, mitől különleges hely Baku!

1. Modern, fejlődő városkép

Európaiként - márpedig Azerbajdzsánban Magyarországról jőve hirtelen akaratlanul is Nyugathoz tartozónak érezzük magunkat - sehol nem lát már az ember ilyen gyors, folyamatos, és nagy tömeget érintő város-átrendeződést, pláne nem a központban. Járjunk ugyanis Párizsban, Barcelónában, Rómában, netalántán Bécsben vagy Budapesten, a város fő arculatát a késő XIX. vagy kora XX. századi, vagy még sokkal régebbi épületek adják. De Bakuban nem, ott a saját szemünkkel láthatjuk, hogy milyen a ma épülő, átépülő, fejlődő város.

baku1.JPG

img_3608.JPG

img_3696.JPG

2. Világszintű kortárs építészet

Ebből következően a kortárs építészet virágkorát éli Bakuban: világhírű építészek tervei valósulnak meg jól tervezett helyszíneken. Például a város jelképéül szolgáló, feljebb látható három torony - a Flame Towers, vagy az alábbi képeken szereplő szőnyegmúzeum, illetve a Zaha Hadid-tervezte Heydar Aliyev kulturális központ. Az utóbbiba való látogatáskor úgy éreztem, mintha megállt volna az idő: ilyen formákat, ekkora üres tereket és fehérséget még sehol nem tapasztaltam. Sétáljon az ember az épületet határoló óriási lépcsős parkban a végtelen betonsíkokon, vagy az épület belsejében a hajlított tereken és az óriási aulában, mindenképpen megtapasztaljuk a hatalmasság érzését.

baku3.JPG

16997987_10206921510631069_4903685627487776186_n.jpg

img_3642.JPG

img_3638.JPG

img_3697.JPG

3. Unesco-védett történelmi belváros

De nem csak a kortárs építészet van jelen Bakuban: a központban a századfordulós orosz polgári élet örökségét is felfedezhetjük. A tengerpartot széles sugárutak kötik össze a belső kerületekkel, a ma is álló városfal mellett pedig a neoreneszánsz filharmónia 1912-es épülete díszeleg. A falon belül XII. századi kis házak állnak, a XV. századi Maiden toronnyal és a Shirvanshahs palotával. 

42338_8-lg-hd.jpg

img_2259.JPG

img_3724.JPG

img_3726.JPG

4. Posztszocialista és muszlim miliő keveredése 

Baku különlegessége, ahogy a törökhöz hasonló nyelvet beszélő, muszlim azeri nép kultúrája keveredik a posztszocialista adottságokkal. A vallást elnök úr továbbra sem nagyon kedveli, így Azerbajdzsán a világ legkevésbé vallásos muszlim országa, ezért csadoros nőket és mecseteket is csak elvétve látunk. A város nyugati határában álló Bibi Heybat mecsetet azonban feltétlenül érdemes felkeresni:

img_3655_masolata.JPG

img_3657.JPG

img_3658.JPG

img_3659.JPG

5. Hármasmetrók jobb kiadásban

Bakuban is a budapesti 3-as vonalon megszokott Metrowagonmash szerelvények közlekednek, csak azokat rendesen karbantartotta a helyi BKV, belül mindegyik, és jó részük kívülről is fel van újítva. Az állomások közül több is a szovjet metróépítészet remekei közé tartozik, a leghíresebb a freskókkal díszített Nizami, ami ottjártamkor sajnos pont fel volt állványozva (de hát ez ugye mindig így van a hírességekkel). Fotózni viszont tényleg csak saját felelősségre tessék az állomásokon éberen őrködő rendőrök között. Ja és tényleg nem akarok mindig a budapesti metróra utalgatni, de vannak beléptetőkapuk és elektronikus jegy is, amely 30 forintba kerül egy utazásra! Viszont a metró minden napszakban állati zsúfolt, úgyhogy ha azt mondják, hogy tessék vigyázni, az ajtók záródnak, akkor tényleg tessék vigyázni, engem kétszer is odacsuktak a derék szovjet ajtók a 28 May állomáson, amihez képest a Deák tér egy kihalt 4-es metró-megálló.

baku2.JPG

img_3627.JPG

img_20170228_184316_1.jpg

 

+1: Megy Wizz Air Budapestről

Mi kell még?

A bejegyzés trackback címe:

https://varosilevego.blog.hu/api/trackback/id/tr8812316401

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nico 1 2017.03.06. 21:37:47

Plusz az azeriek azok, akik a baltás gyilkossal hülyét csináltak Orbán Viktorból és az egész Fidesz külpolitikából. Muhaha.

Nagy Zoltáán 2017.03.07. 03:17:09

@Nico 1: Te hülye vagy? És miért csináltak volna hülyét a magyar külpolitikából?

ostoba kis véglény vagy...

victor vacendak 2017.03.07. 05:31:54

Csak kérdem: a helyesírási szabályzatok szerint Baki-nak kell-e írni?

degeco 2017.03.07. 07:44:03

1. Menjen akinek két anyja van
2. Menjen akinek két anyja van
3. Menjen akinek két anyja van
4. Menjen akinek két anyja van
5. Menjen akinek két anyja van

vakapad 2017.03.07. 11:59:53

@Nagy Zoltáán:

Azt nem tudjuk, hogy miért csináltak hülyét, de azt csináltak.

vakapad 2017.03.07. 12:01:24

@MaxVal BircaMan ELEMZŐ:

Ő is vátesz, nem csak te?
Egyébként ha tudatosan küldte haza kitüntetésre a gyilkost, akkor a helyzet még rosszabb.

MaxVal BircaMan alszerkesztőhelyettes · http://www.bircahang.org 2017.03.07. 12:10:01

@vakapad:

Természetesen tudatosan engedte haza, te mit hittél?

Annyira hülye szerinted a magyar Külügy, hogy nem tudta előre, hogy a hazaengedett elítélt egy percig se lesz azeri börtönben?

Én személyesen egyébként elleneztem a hazaengedését.

wolves84lb 2017.03.07. 14:45:00

@MaxVal BircaMan ELEMZŐ: és személyesen téged pont leszartak, és hazaengedték. ugye?

fehérfarkas 2017.05.02. 23:27:46

Nem belpolitika alapján kellene megítélni egy országot. Ez a baltás gyilkosozás olyan primitívség, mintha Magyarországot a belgák Pándy Andrással mosnák össze (gyk: Pándy egy Belgiumban élő magyar származású hírhedt sorozatgyilkos). Éppen ezért inkább azt nézzük meg milyen a tényleges Azerbajdzsán.

Jelenleg Azerbajdzsán tagja az Európa Tanácsnak (Council of Europe), amelynek minden európai ország a tagja (Fehéroroszország, Kazahsztán és Vatikán csak megfigyelő státusszal rendelkeznek) - nem keverendő össze az Európai Tanáccsal (European Council), amelynek viszont az EU tagállamai a tagjai. Sőt, 2011-ben az azeri énekespár nyerte az Eurovíziós Dalfesztivált, és 2012-ben Azerbajdzsán fővárosában Bakuban rendzeték meg az Eurovíziós Dalfesztivált.

A muszlim országok közül az elsők egyike (Egyiptommal, Török Birodalommal és Tunéziával egyetemben még a 19. sz-ban: Isztambulban első operaelőadás 1797 még a szultáni palotában, első rendes operaház 1840, Kairóban 1869, Bakuban 1889, Tuniszban 1902), ahol operák és színházak nyíltak. Azerbajdzsánban hamarabb kaptak a nők a férfiakkal egyenlő politikai jogot mint az USÁ-ban (Azerbajdzsánban 1918-ban, USÁ-ban 1920-ban). A muszlim országok közül az elsőként itt vezették be a demokráciát (miután a cári Oroszországból 1917-ben kivált) - de nem sokáig tartott, mert a kommunista szovjetunió bekebelezte.

Azerbajdzsán a Kaukázusban van, és a világ 2. síita országa. De Azerbajdzsán területe már az Omajjád kalifátus idején a muszlimokhoz tartozott. Később csupán annyi történt, hogy a középkori népvándorlás során a török etnikumú azeriek kerültek többségbe (róluk lett elnevezve az ország) és a szunitta iszlámot lecserélték síita iszlámra (sőt, ők az azeriek szerezték meg az uralmat Perzsiában/Iránban a 16. sz-ban, és téritették át a perzsákat szunnitáról síitára). Ebből a szempontból mondhatjuk azt, hogy európai muszlimok térítettek át ázsiai muszlimokat szunnitáról síitára. Azerbajdzsán egykoron nemcsak Perzsia része volt (hiszen a Perzsa Birodalom területe többször is kiterjedt a Kaukázusra), hanem Perzsia egykori virágkorát a (a mongol hódítások utáni újra felvirágzását) az azeri etnikumú Szafavida dinasztia hozta el a 16-17. sz-ban. És a szafavidák alatt vált Perzsia siítává. Az első szavavidák még vallásilag szigorúak voltak. De a 17. sz-i szavafida uralkodók már nagyon liberálisan értelmezték a vallást. Több európai nagykövet és utazó arról számolt be, hogy nem képesek annyi alkoholt meginni, mint amennyit a szafavida uralkodók és arisztokrácia képes. Aztán a 18-19. sz-ban Azerbajdzsán és Perzsia sorsa külön vált, amikor Azerbajdzsán északi részét a cári Oroszország bekebelezte (a déli rész mai napig Irán része - a két siíta ország között emiatt mai napig vita van).
A 19. sz. végén/20. sz. elején Baku és környéke adta az akkori világ olajtermelésének a felét, és itt gazdagodtak meg a Rotchildok és maga Alferd Nobel is az olajkutakból. (a tengerparttal párhuzamos egyik főút Nobel nevét viseli)

A fővárosából Bakuból Ilham Aliyev egy európai Dubajt akar csinálni. Gazdasági és életszínvonalbeli értelemben még messze van az igazi Dubajtól. De nem is kell, hogy mindenben olyan legyen. Sokkal jobb az, hogy úgy akarja Azerbajdzsánt Dubajjá változtatni, hogy a kulturális, történelmi hagyományokat megtartja, a műemlékeket felújítja, a múzeumokra és oktatásra sokat költ. A múlt és a jelen, a régi és a modern fej-fej mellett él egymás mellett. A vallási szélsőségeket semmilyen formában nem tolerálja, hanem tűzzel-vassal üldözi. Aliyev megvonja az állampolgárságot azoktól az azeriektől, akik külföldi országokba mennek harcolni. Ez vonatkozik a Szíriába harcolni ment azeriekre is.

A mostani politikai helyzet megértéséhez ismerni kell Azerbajdzsán történelmét a szovjet korszakban, hogy ott mikor mik történtek, és a rendszerváltás után miért pont az Aliyev család jutott hatalomra, és miért olyan nagy a népszerűségük a lakosság körében. És az örmény-azeri viszony is oda nyúlik vissza, amikor a Szovjetunió felbomlása után az örmények az orosz hadsereg támogatásával elfoglalták Azerbajdzsán 1/5-ét, és ott szó szerint népírtottak, és a történelmi emlékeket elkezdték lerombolni.
Hogy mennyire nem egyszerű a politikai helyzet, azt jól mutatja, hogy mmiközben az örmények a síita Azerbajdzsánnal rossz viszonyban vannak, aközben a másik siíta országgal Iránnal pedig nagyon jó viszonyban. És ugyanez igaz az azeri-iráni viszonyra is, hogy Azerbajdzsán és Irán hiába siíták, egymással rossz viszonyban vannak. A keresztény Grúzia viszont jóban van Azerbajdzsánnal, és a keresztény Oroszországgal van rossz viszonyban (Abházia és Oszétia kapcsán az elmúlt 2 évtizedben Grúzia többször is háborúzott Oroszországgal). Vagyis Azerbajdzsánt nem a magyar belpolitika szűrőjén keresztül kell megítélni, hanem a sajtát történelmi múltja és jelenlegi valós helyzete alapján.

fehérfarkas 2017.05.26. 14:04:26

@fehérfarkas: Most jöttem vissza nem rég Bakuból. Nagyon szép város: szépen fel vannak újítva a műemlékek is, meg a szocializmusban épült épületek is. Hatalmas, tiszta, rendezett és gondozott parkokkal van teli. Az emberek nagyon barátságosak és segítőkészek. Az idősebb generáció nem beszél angolul, hanem csak oroszul meg azeriül. De a fiatalabb generáció már beszél angolul, és velük orosz nélkül is megérteti magát az ember (a boltokban, üzletekben, postán, éttermekben, múzeumokban nagyon sok helyen a fővárosban a fiatalok dolgoznak - így orosz nyelvtudás hiányában az angollal el lehet boldogulni. Vidéken persze már nem árt azért egy kis orosz nyelvtudás a külföldinek).

2017.05.28. 14:59:27

@fehérfarkas:

"Ez a baltás gyilkosozás olyan primitívség, mintha Magyarországot a belgák Pándy Andrással mosnák össze"

Pándy Andrásnak kegyelmet adott a magyar kormány? Pándy Andrást hősként ünnepelte a magyar közvélemény? Előléptetést kapott?

Azért kérdezem mert ezeket a baltás gyilkos megkapta az azeri kormánytól.

fehérfarkas 2017.05.28. 22:25:05

@mindenevő.:

Számítottam ilyen kommentre. Magyar szempontból ezt nehezen értjük meg információ hiányában. Azerbajdzsánban először az 1. vh után foglaltak el az örmények egy területet a szovjet bolsevikek segítségével és népírtották ott az azeri lakosságot és örményeket telepítettek be helyükre (ez a terület azóta Örményország hivatalos része fizikailag elválasztva egymástól Azerbajdzsán dé-nyugati területét a többitől). Majd a Szovjetunió bukását követően szintén az oroszok segítsével foglaltak el újabb területet az örmények Azerbajdzsánból, és az oroszok is, meg az örmények is népírtottak, majd örményeket telepítettek be (ma ezt a területet Örményországon kívül más nem ismeri el Örményország részének). Az 1992.02.26-án Kodzsali település lakosságának lemészárlása a a szerbek általi Sebrenica lakosságának lemészárlásához, és a nácik általi cseh Lidice település lakosságának lemészárlásához fogható.
Az 1. világháború után a Szovjetunió azért segítette az örményeket, hogy az olajban gazdag Azerbajdzsánt így kebelezze be (1920-ban Azerbajdzsán a Szovjetunió részévé vált). 1989-1994 között meg azért segítette Oroszország az örményeket, hogy az olajban gazdag Azerbajdzsán kiválását megakadályozza. De végül Azerbajdzsán függetlenedését nem tudta Oroszország az örmények segítségével sem megakadályozni. Azóta már rendeződött az orosz-azeri viszony azzal, hogy az azeri olaj legnagyobb felvásárlója az ezredforduló óta a Gazprom. És azzal, hogy Oroszország már nincs Azerbajdzsán ellen és nem támogatja a tovább az örmények területfoglalásait, így Örményországnak bele kellett törődnie abban, hogy további területeket már nem tudnak elfoglalni, mert már nem kapnak ehhez orosz katonai támogatást.

A helyzet megértéséhez tudni kell, hogy a századfordulón a világ olajtermelésének a felét Azerbajdzsán adta. A Nobel testvérek és a Rotschildek is itt gazdagodtak meg az olajból (csak a kommunista Szovjetunió részévé válás üldözte ki a külföldi befektetőket, és államosította az olajszektort).
A 2. vh-ban is a sztálingrádi csata az azeri olajmezők megszerzéséért folyt. Sztálingrád elfoglalása után a náciknak megnyílt volna az út Azerbajdzsán irányába az olajmezőkhöz. De a nácik végül kikaptak, és nem tudtak eljutni az azeri olajmezőkhöz.
A szárazföldi olajmezők apadása után Azerbajdzsánban építettek először tengeri olajfúrókat. az 1940-es években. Ma Azerbajdzsán olajának 2%-át adja a szárazföld, és 98%-át a tenger.

Örményország egy szép ország, szép a kultúrájuk is, de politikailag nem sikerült elérniük amit akartak. Egyrészt az Oszmán Birodalomtól függetlenedve a függetlenségüket csak 4 évig tudták élvezni, mert aztán Azerbajdzsánhoz hasonlóan ők is a Szovjetunió részévé váltak. És hiába segítették őket 2x is az oroszok, hogy Azerbajdzsántól területet tudjanak elfoglalni (nem önzetlenül támogatták az oroszok az örményeket, ennek meg volt az ára), a bakui olajmezőknek ugyanúgy nem értek a közelébe sem, ahogyan az a náciknak sem sikerült.

Szóval azeri szemszögből egy honvédő háborúról van szó, ahol az örmények ugyanolyan agresszoroknak számítanak mint a nácik (meg az oroszok - csak, hát az oroszokkal kibékültek azóta. Hiszen a biznisz az biznisz.)
Pontosabban: az örményországi örmények számítanak agresszornak, mert az őslakos örmények azokkal az azerieknek semmi bajuk nincsen. Az őslakos örmények (Azerbajdzsán területén több tucat etnikai kisebbség él) szabadon gyakorolhatják a vallásukat és a nyelvüket. Míg az örmények által megszállt területen az azeriek többségét elüldözték, a vallásukat nem gyakorolhatják, és a nyelvüket is csak korlátozva használhatják egymás között.
A baltás gyilkos pedig nem a baltás gyilkosságért kapott kitüntetést, hanem a karabaki háborúban folytatott helytállásáért.
Az egy másik kérdés, hogy itt nálunk bűncselekményt követett el, és a magyar kormány ennek ellenére adta ki őt. De ez egy teljesen más kérdés. Ez aktuálpolitika, hogy a magyar kormány a kiadásáért cserébe gazdasági támogatást várt Azerbajdzsántól (országos szinten ez a támogatás elmaradt, de számos fideszes oligarcha nagyon jó azeri üzleteket tudott kötni - nekik, a fideszes oligarcháknak megérte a baltás gyilkos kiadatása). A korábbi kormányok megtadagadták a kiadatását. És Orbánéknak sem volt kötelező.

fehérfarkas 2017.05.28. 23:30:37

@fehérfarkas:

Azerbajdzsán furcsa egy ország. Globálisan nézve területileg és lakosságilag kicsike, mint Magyarország. Ugyanakkor ezen a kis területen a 11 éghajlati övből 9(!!!) megtalálható. Így az átlagos kérdés, hogy milyen ott az időjárás értelmezhetetlen. Ott a kérdést úgy kell feltenni, hogy attól függ hol, melyik éghajlati zónában. Egy kicsike ország, ahol a sivatagtól a magas hegyekig szinte minden megtalálható. Ahol a főváros a tenger szint alatt fekszik 28 méterrel, a legmagasabb hegycsúcs pedig 4467 méterrel magasodik a tengerszint fölé. A hőmérsékletben a leghidegebb helyen télen -33 C fok van, a legmelegebb helyen nyáron pedig +46 C fok.

Nemcsak földrajzilag ilyen változatos ez a kicsike ország, hanem kulturálisan is. Ennek az oka a földrajzi elhelyezkedése. Európa legdélkeletibb csücske, ahol Európa és Ázsia mind szárazföldileg, mind tengerileg (Kaszpi-tenger >>> na jó, ez valójában nem tenger, hanem a világ legnagyobb tava) találkozik egymással. Ezért a történelme során számos nagy birodalom meghódította és ott hagyta nyomát: Achameinida-, Pártus- Szasszanida Perzsa Birodalmak, Nagy Sándor hellén birodalma, Római Birodalom, Omajjád-, Abbaszida- és Oszmán kalifátusok. De a szkíták és kazárok is elfoglalták. Jézus tanítványai egyikének, a 70 tanítvány közül Edesszai Thaddeusnak a tanítványa, Szt. Elisæus építtette az első keresztény templomot a Kaukázusban az 1. században. 71-ben pedig Bertalan apostol hírdette az Evangéliumot a mai Baku és Derbent (ma Dagesztán egyik városa) közti területeken. Habár a mai azerbajdzsániak többsége muszlim, de büszkék arra, hogy Európa legrégebbi kereszténysége (a többistenhitből áttérés az egyistenhitre) náluk jött létre, megelőzve az örményeket. Akkoriban a területet Albániának hívták. Az ókori Albánia nem keverendő össze a mai Albániával, ami a Balkánon van. Habár a kereszténység már az 1. sz-ban elkezdett terjedni az ókori Albániában, de hivatalosan államvallás csak 301-től lett Urnayr király alatt.
Azerbajdzsán következő fontos állomása a világtörténelemben, amikor az azeri Szafavida dinasztia a 16. sz-ban hatalomra kerül és teljes egész Perzsiát meghódítja és Perzsia újabb virágkorát hozza el (ők vezették be a szunnita iszlámról a síita iszlámra való áttérést). Most nem a perzsák szállták meg ezt a területet, hanem az azeriek Perzsiát. Az azeriek török népcsoport, akik az Ogúz törökök egyik ága, akik a 9-11. sz. között telepedtek le Azerbajdzsán területén. De a többi több tucat őslakos népcsoport is megmaradt a területen, csak azok ma már kisebbségben vannak. De nyelvüket szabadon használhatják, és kulturájuk meg történelmük az ország szerves része. Azerbajdzsánban volt a legtovább uralkodó muszlim dinasztia, a Sirvan sahok dinasztiája: 9 évszázadon keresztül tudtak hatalmon maradni (hol kisebb, hol nagyobb terület felett, hol önállóként, hol vazallusként). Uralmaknak a Szafavidák vetettek véget.
2,5 évszázad után a Szafavida uralom véget ér. A 19. sz-ban Azerbajdzsán északi (európai) részét Oroszország kebelezte be, a déli (ázsiai) rész pedig Perzsiáé lett. Ez azért fontos, mert az Oroszország által elfoglalt terület majdnem azonos a mai önálló Azerbajdzsánnal. De a tényleges Azerbajdzsán nagyobb a mai önálló országnál.
A fentiek alapján sokaknak gyanus lehet, hogy ha a lakosság többségét a 9-11. sz-ban beköltözött török eretű népcsoport adja, akkor miért nem törökös neve van az országnak, miért nem valamilyensztánnak hívják? Azért mert az ország neve az ókori perzsa Āzarbāydjān elnvezésből származik. A jelentése pedig: a Szent Tűz Földje.
Az azeriek a mai napig a tűz földjének nevezik az országukat, és habár muszlim többségűek, az újévüket a mai napig a zoroasztriánus norúz alapján számítják és ünneplik.

A tűz földjének pedig a földből előtörő tűz miatt nevezik. Ami nemcsak az ókorban tette a zoroasztrók számára kultikus és zarándok hellyé, hanem még a 18. sz-ban is indiai hindu kereskedők számára is. Aztán a 20. sz-i nagy ipari olajkitermelés ezt egy kicsit csökkentette, és emiatt sok helyen már tör elő a földből úgy a tűz mint évszázadokkal ezelőtt. De a tűz továbbra is fontos szímbóluma maradt az országnak: a régi tűztemplomok felújítva ma műemlékként működnek a turisták számára. Azerbajdzsán volt az első demokratikus muszlim ország a 20. sz. elején pár évig. 1917-ben függetlenedett a cári Oroszországtól, de 1920-ban a Szovjetunió része lett. Ennek a rövid életű köztársaságnak a címérében is ott szerepel a tűz szimbólum. Manapság pedig a felhőkarcolók formájában is megjelenik a tűz vagy láng mintája.
A muszlim országok közül az elsők egyike (Egyiptommal, Török Birodalommal és Tunéziával egyetemben még a 19. sz-ban: Isztambulban első operaelőadás 1797 még a szultáni palotában, első rendes operaház 1840, Kairóban 1869, Bakuban 1889, Tuniszban 1902), ahol operák és színházak nyíltak. Azerbajdzsánban hamarabb kaptak a nők a férfiakkal egyenlő politikai jogot mint az USÁ-ban (Azerbajdzsánban 1918-ban, USÁ-ban 1920-ban).

fehérfarkas 2017.05.29. 00:39:35

@fehérfarkas:

Azerbajdzsán egy muszlim ország. De felejtsünk el mindent amit az ISIS által megszállt területekről vagy amit a wahhabita Szaúd Arábiáról, meg a Tálib korszakbeli Afganisztánról hallottunk.
Azerbajdzsán a tolerancia országa, ahol a múzeumokban Biblia, Korán és Tóra egymás mellett vannak kiállítva. Ahol nemcsak a diktátor elleni demonstrációkért jár börtön, de bármely vallás vagy etnikai csoport elleni uszításért és gyülöletkeltésért is. A szalafi/wahhabi idológia pedig be van tiltva.

Az öltözködésen érződik, hogy iszlám ország, hiszen a nők nem járnak miniszoknyába és melleket mutagó dekoltázsokba, és a férfiak is rövidnadrág helyett hosszúnadrág, és lehetőleg hosszúujjú ingben. De a nők nem csadorban, nikábban vagy burkában, és a férfiak sem galabbijában. Hanem nők és férfiak egyaránt elegánsan öltözködnek. A tesómmal a tipikus közép-európaias kopottabb farmer + sportos rövidujjúban szakadtnak éreztük magunkat. Ott még a szegények is elegánsabban öltöztek nálunk. Az olajgazdagság ellenére vannak ott is szegények - de öltözködésben próbálnak ők is adni magukra, hogy habár szegények, de nem igénytelenek.
Sőt, még sörözni is szoktak az ottaniak. De nem az itteni részegre berugós módon, hanem csak szolidan az íz kedvéért.
(pedig annak idején az azeri Szaffavida dinasztia uralkodói között voltak olyanok, akikről az európai utazók úgy számoltak be, hogy európai létükre nem tudtak annyit inni, mint amennyit az uralkodó ivott)

És ugyanez érvényes a közbiztonságra is. Sötétedés után is maximális biztonságban érzi az ember. Nemhogy megtámadástól meg erőszaktól nem kell félnie, de még pénztárcalopástól sem.
Az is igaz, hogy nagyon sok minden be van kamerázva (még a metrokocsik belseje is), és rengeteg rendőrt lehet látni. De a rendőröktől nem kell félni, egyáltalán nem tolakódóak és fitogtatják az erejüket. Sőt, nagyon segítőkészek, amikor valaki hozzájuk fordul (nyilván bűncselekmény esetén máshogy viselkednek).
És a parkok nagyon tiszták. Rengeteg park van, és számos közülük nagyon nagy területű, szép sétányokkal, szökőkutakkal, padokkal, szemetesekkel és kajáldákkal, ahol sötéted utáni díszkivilágításban sokkal hangolatosabb sétálgatni mint nappal (nappal sem rossz, de esti kivilágításban egyenesen gyönyörűek).

Nagyon sok múzeum van Bakuban, és a többségük interaktív. De színházból ir rengeteg van. A költőiket és íróikat nagyon nagy becsben tartják. Sokat elmond erről az, hogy az egyik metróállomásuk neve Khatai és a fő üzletutcájuk neve meg Nizami. Nizami a leghíresebb költőjük. De ki az a Khatai? Ő a Szaffavida dinasztia alapítója Iszmail sahnak az írói álneve. Iszmail sah ugyanis nemcsak hódító, uralkodó és politikus volt, hanem költő is. A verseit pedig Khatai álnéven írta, és a metróállomást nem a politikusi valódi nevéről, hanem a költői álnevéről nevezték el.
A Nizami utca pedig a budapesti Váci utca ottani megfelelője, csak hosszabb és sokkal több nemzetközi luxusmárkával és étteremmel - ja és persze szökőkutakkal.

Az óvárosuk nagyon szépen fel lett újjítva. Viszont aki a tipikus keleti bazárt vagy piacot keresi, az itt rossz helyen jár. Hiába az ősi selyemút egyik városa, a mai óvárásoban már nincsen bazár. Az több metróállomással arébb található. Vannak viszont hangulatos (magyar fizuból is megfizethető!!) éttermek, és (magyar fizuból is megfizethető!!) szállodává átalakított régi házak.
A régi szocialista épületeket átalakítják századfordulós elegánssá. A főútak mentén az átalakulás már majdnem teljes, és a belsőbb utcákban is láthatóak az építkezések és átalakítások.
Emellett 2000 óta több mint 800 high-rise (vagyis 10 emeletésnél magasabb, ami Bakuban 15-30 emeletes köztit jelent) toronyház épült. Emellett épülnek igazi felhőkarcolók is, amelyk közül néhány láng formájú. A leghíresebb és egyben a város új jelképe a Flame Towers, amelynél 3 felhőkarcoló formáz egy égő lángot. A felhőkarcolókat szeretik LED világítással kivilágítani és így különböző mintákat mgejeleníteni rajtuk (főleg láng és azeri zászló mintákat).
A város régi jelképe is egy torony, amely 1,5 évezreden keresztül a város legmagasabb építménye volt: a Szűztorony. Hogy pontosan mikor és kik építették azt nem tudják megmondani a történészek, csak azt, hogy a felső szintjei már a muszlim korban épültek rá az eredeti alapra (ezek az alsó szintek), és a muszlimok csillagvizsgálónak, őrtoronynak és a hajók számára világítótoronynak is használták.
Ja, és a Trump családnak is van itt egy felhőkarcolója: egy vitorlát formázó.

Néhány kép a mai Bakuról:
c2.staticflickr.com/8/7664/28598809855_ed036c5d53_b.jpg
c1.staticflickr.com/9/8624/28292088401_9ed7cdd4ef_b.jpg
varlamov.me/2016/azer_baku_hor/48.jpg
drscdn.500px.org/photo/187644131/q%3D80_m%3D1500/20b7f948597b597fa6a5e619b9deac22
pp.vk.me/c638017/v638017484/11d6b/N8mNepjYRLw.jpg

2017.05.29. 16:02:18

@fehérfarkas:

Az egész ott kezdődött, hogy közölted, hogy Azerbajdzsánt megítélni a baltás gyilkosról olyan mintha Magyarországot Pándy Andrásról ítélnék meg.

Én rámutattam, hogy miért hülyeség összehasonlítani a két esetet de nem reagáltál rá. Akkor mégegyszer:

Tény, hogy a baltás gyilkost rögtön kegyelemben részesítette az azeri elnök, majd előléptetést kapott és hősnek kijáró tisztelettel övezik, ergo az az üzenetet közvetítik, hogy örményt ölni nem bűncselekmény.

Ezzel szemben Pándy Andrásnak soha nem akart kegyelmet a magyar állam, nem lobbizott a szabadon engedéséért, a magyar közvélemény nem tartja hősnek Pándy Andrást, nem kapott előléptetést.

Látod a kettő között a különbséget?

fehérfarkas 2017.05.29. 23:37:55

@mindenevő.:

A megítélés szempontjából jogos az összehasonlítás. Ugyanis mindkettő egy sztereópítiára épít, egy kollektív bűnbakképzésre és a nagyfokú szellemi sötétségre és tudatlanságra a másik országról, népről, civilizációról. Szerencsére a belgák nem Pándyról általánosítanak Magyarországra. A magyarok közül viszont sajnos sokan Azerbajdzsánt a baltás gyilkossal teszik egyenlővé. Sajnos még a politikusok, meg az értelmiség és újságírók közül is sokan mondják, hogy Azerbajdzsán = a baltás gyilos országa.

"ergo az az üzenetet közvetítik, hogy örményt ölni nem bűncselekmény"
Erre a válaszom: próbáld meg kint Azerbajdzsánban, hogy megölsz egy civil örményt.
Ne keverd össze azt, amikor egy katona öl meg egy másik katonát egy háborús helyzet miatt azzal, amikor egy civil öl meg egy másik civilt.
Mint írtam, jogilag hiba volt kiadni őt a börtönbüntetése lejárta előtt. Egyébként így is 9 évet ült börtönben nálunk. Tehát nem arról van szó, hogy nem volt megbüntetve. És Azerbajdzsánban sem a magyarországi cselekedete miatt kapott háborús kitüntetést, hanem a karabakhi háborúban való részvétele miatt.
Ezzel nem felmenteni akarom őt, hanem azt a hamis sztereótípiát eloszlatni, hogy egyetlen egy emberből általánosítsunk egy teljes országra (ráadásul úgy, hogy a körülményekkel, és az előzményekkel csak nagyon kevés magyar van tisztában, mert a hazai média nagyon elfogultan és szenzációhajhászan számolt be, rengeteg tényt figyelmen kívül hagyva).
Nekünk Magyarországról nem kellene beleszólni abban, hogy ki kit tart háborús hősnek, vagy árulónak, vagy népírtónak, vagy háborús bűnösnek. Itt a közvetlen szomszédunkban is a horvátok és a szerbek egymás háborús hőseit háborús bűnösnek és népírtónak tartják. De mi magyarok ebbe mégsem szólunk bele kibicként, és nem is ezek alapján ítéljük meg ezeket az országokat, hanem a kultúrájuk, gazdaságuk, fejlettségük, stb alapján. Azerbajdzsán esetében is jó lenne hasonló elvet alkalmazni. Tudom, Azerbajdzsán messzebb van tőlünk, és alig pár dolgot tudunk róla (sokan azt sem tudják, hogy még Európában van).
Persze minden népnek van egy általános sztereótípiája egy másikról, csak nem mindegy, hogy milyen. Míg mi a baltás gyilkossal azonosítjuk Azerbajdzsánt (nagyon negatív előítéletes kép), addig ők meg azt hiszik rólunk, hogy mi biztos milyen gazdagok, fejlettek és demokratikusak vagyunk, mert az EU tagjai vagyunk (nagyon pozitív kép).

Akik voltak Azerbajdzsánban, azok nem azt tapasztalták, hogy azeriek baltával szaladgálva keresték az örményeket, hogy meggyilkolhassák őket. Ehelyett a Kaukázus legfejlettebb országát látták, amelynek a fővárosa Baku olyan rohamtempóban fejlődik, amiről az embernek Dubaj, Sanghaj, Szingapúr vagy Isztambul jut az eszébe. Valamint a Kaukázus elbűvölő szépsége, az emberek kedvessége és vendégszeretete. És a kulturális változatosság, meg a tolerancia.
Te ezt nem hiszed el nekem, de aki járt már ott, az megerősítheti.

Mint minden országnak, úgy Azerbajdzsánnak is vannak negatívumai. Csak az nem mindegy, hogy ezeket a negatívumokat a valóságnak megfelelően kezeljük, vagy pedig egy média által mesterségesen kreált sztereótípia alapján.
És az sem mindegy, hogy a negatívumokból, vagy a pozitívumokból van-e több.

mindenevő. (törölt) 2017.05.30. 13:16:27

@fehérfarkas:

"Azerbajdzsán = a baltás gyilos országa."

Nem lenne ez az egyenlőségjel, ha az azeri elnök nem ad neki kegyelmet és otthon leültetik vele a hátralévő büntetését.

fehérfarkas 2017.05.30. 17:26:15

@mindenevő.:

Meghagylak ebben a primitívségben és szellemi sötétségben. Egy nagyon szép, nagy történelmű és kultúrájú, egy nagyon gyönyörű természeti szépségekkel, és nagyon barátságos emberekkel teli levő toleráns országot hagysz ki, és könyvelsz egy baltás gyilkosnak.
Tudom, hogy vannak a világon más szép helyek is, de te a saját szellemi korlátoltságod miatt lemondasz az egyikről. Nem velem, és nem az azeriekkel cseszel, hanem saját magaddal. Eggyel kevesebb szép és barátságos országot ismersz meg.

Nézd, én 4 kontinens 29 országában jártam. Vannak országok, amelyekben többször is.
Mindig igyekszem az adott országok történelmét, kultúráját, művészeteit ugyanúgy megismerni és megérteni, mint a jelenlegi fejlődésüket és politikai körülményeiket.

Egyébként pedig az incidens előzményeit és körülményeit ismered-e, vagy csak a magyar médiában megjelentekről tudsz?
Azt tudtad, hogy az illető Karabakhban született és a családját a megszálló örmények lemészárolták? Emiatt csatlakozott az azeri hadseregbe, hogy a megszállók ellen harcoljon. Majd sok évvel később egy nemzetközi katonai konferenciára jött Magyarországra. A bírósági vallámos és jegyzőkönyvek alapján este együtt buliztak többen egy szobában, az örmény katona is az azerivel. Egészen odáig nem volt semmi gond, amíg az örmény részegen el nem kezdte az azerieket gúnyolni és pocskondiázni. Ezután kattant be az azeri katona (akinek a családját az örmények gyilkolták meg) és követte el a gyilkosságot. A bíróságon be is vallotta a tettét, nem próbálta mentegetni magát. És nem fellebbezett az ítélet ellen, és nem kérte a büntetése csökkentését sem.
(nekem egy ismerősöm tolmácsként volt jelen a tárgyalásokon, és neki hivatalból kellett elolvasnia az összes anyagot az ügyben)
A magyar állam 9 évnyi börtön után adta ki őt.
Azért így egy kicsit más, mint ahogyan a magyar média lehozta (szenzációhajhászan, felbulvárosítva, számos fontos elemet pedig kihagyva) az eseményről a híreket. Azért így látsztik, hogy nem lehet az egész országra általánosítani a baltás gyilkosról. Ráadásul ő sem alapból baltás gyilkos, hanem kellett hozzá az a körülmény, hogy bekattanjon.
A 9 év börtönről csak annyit, hogy ez teljesen átlagos idő Magyarországon. Magyarországon gyilkosságért elítéltek többsége 7-12 év között kap börtöntbüntetést. A maximális 20 évet (ami 5 évvel meghosszabbítható) még sorozatgyilkosok közül is kevesen kapják meg nálunk.
Nem azt mondom, hogy jók a törvényeink, csupán azt, hogy a baltás gyilkos ült annyit börtönben mint átalgosan szokott nálunk egy gyilkos ülni. Arról nem is beszélve, hogy a magyar kormány adta ki őt 9 évnyi börtön után.
Vagyis a lényeg: az eset nem tipikus, nem mindennapos. Voltak nagyon speciális előzményei (fentebb írtam), ami nélkül soha nem következett volna be. Ezért általánosítani nem lehet belőle egy egész országra.

mindenevő. (törölt) 2017.05.30. 23:17:59

@fehérfarkas: Remélem olyan halálod lesz mint annak az örmény katonának.

fehérfarkas 2017.05.31. 13:49:11

@mindenevő.:

ad 1. nem éljeneztem a megölését - csupán azt írtam le, hogy ebből az egyetlen esetből nem lehet egy egész országot, népet megbélyegezni és általánosítani rájuk
ad 2. leírtam a gyilkosság körülményeit - amiből kiderült, hogy az azeriek nem baltával mászkáló gyilkosok, akik csak azt nézik hol kiket gyilkolhatnak le
ad 3. én nem szoktam és a jövőben sem fogok népírtott embereken (zsidók, örmények, azeriek, bosnyákok) gúnyolódni és mocskolni őket. Ha netán mégis így tennék, akkor utána nem csodálkoznék azok, ha elborulna az agya annak, akinek családját (édesanyját, édesapját, testvéreit) kegyetlenül lemészárolták.

A te és a hozzád hasonlók a kommentjeiddel csak annyit tudtok, hogy ne magáról a városról, országról, emberekről, kultúrájukról, történelmükről beszéljünk, vagyis, hogy ne a valóságról beszéljünk, hanem 1-1 ember alapján negatívan bélyegezzünk meg egész országot, népet. Ezért írtam a Pándy hasonlatot. Csak veled ellentétben a belgák nem általánosítanak Pándyról az összes magyarra és az egész Magyarországra.

Egyébként mi a véleményed Bakuról és Azerbajdzsánról? Már, ha egyáltalán a baltás gyilkoson kívül bármi mást hallottál az országról. Talán ebben a posztban megnézted a képeket, és trollkodtál egyet a kommenteddel.

mindenevő. (törölt) 2017.05.31. 16:23:06

@fehérfarkas:

Itt elsősorban nem a baltás gyilkossal van a probléma, hanem azzal ahogy Azerbajdzsán viszonyul hozzá.

Amúgy nincs bizonyíték arra, hogy az örmény tiszt ilyeneket csinált volna, ezt csak az azeri állította, akinek ügyvédje egyébként azzal érvelt a tárgyaláson, hogy "Azerbajdzsánban nem számít bűncselekménynek egy örmény megölése" ráadásul egy másik örményt is meg akart ölni.

Pándyt meg hagyjuk inkább...
Túl hülye vagy ahhoz, hogy lásd a két ember esete közötti különbségeket.

fehérfarkas 2017.06.01. 03:09:23

@mindenevő.:

Ha már a wikipédiából idézel, akkor idézd ezt is, nehogy véletlenül a kettős mérce vádja érhessen téged:
"Sok azeri nem tartja hősnek Səfərovot tettéért, azonban a rá kiszabott büntetést túl súlyosnak, a hazahozatalát pedig örömtelinek mondták. Az örmény felháborodásra válaszul az azeriek részéről előkerült Varoujan Garabedian örmény ASALA-tag ügye, aki 1983-ban Párizsban egy török gépet akart felrobbantani és 8 embert megölt. 17 év raboskodás után az örmények elérték a hazaszállítását; a jereváni polgármestertől lakást és munkát kapott, és az örmény miniszterelnök is ünnepélyes keretek között fogadta."
hu.wikipedia.org/wiki/Ramil_S%C9%99f%C9%99rov
No comment.

Éppen ezért talán nem ártana magáról a tényleges országról, a tényleges azeri emberekről (a több mint 9 millióról), a tényleges azeri kultúráról, a tényleges azeri történelemről beszélni annál a posztnál, ami a mai Azerbajdzsán fővárosáról, Bakuról szól.
Azt, hogy a mi a véleményed a tényleges országról, és a fővárosáról, arról egyetlen egy szót sem írtál.
Mit szólsz Baku fejlődéséhez, hogy a Kaukázus legnagyobb, legmodernebb és legtisztább városa lett? Hogy a Kaukázus gazdasági központja lett: a Kaukázus legnagyobb tőzsdéje, a legtöbb külföldi működőtőke befektetés, a legtöbb külföldi turista, valamint a Kaukázusban az egyetlen Forma 1, Eurovíziós dalfesztivál és Európai Játékok helyszíne. A Kaukázusban Baku az egyetlen olyan város, ahol a világ leghíresebb tervezői/építészei sorra tervezik a legmodernebb és futurisztikus épületeket. Ezek közül a leghíresebbek:
Haydar Aliyev Center: www.artmanik.com/wp-content/uploads/2016/04/unutulmaz-eserleriyle-unlu-mimar-zaha-hadid-artmanik-2.jpg
a Flame Towers:
lh6.googleusercontent.com/-SP9CRw1E69g/UjWvQ1rZkrI/AAAAAAAAAEA/tEz3p5yDLjs/w800-h800/0_99ae3_3865ef26_XL.gif
és az új repülőtér:
images.adsttc.com/media/images/53d8/9d64/c07a/8059/5e00/02b9/large_jpg/_DSC0059.jpg?1406704965
www.home-review.com/wp-content/uploads/2015/06/Autoban-Heydar-Aliyev-International-Airport-Seyhan-Ozdemir-Sefer-Caglar-04.jpg
Ezen kívül még van számos formatervezett épület (több olyan, ami lángot formáz, hiszen az Azerbajdzsán nemzeti szimbóluma, de a Trump családnak is van egy vitorla formájú felhőkarcolója; vagy a Szőnyegmúzeum felcsavart szőnyeg formájú, vagy a most épülő Caspian Waterfront Mall pedig egy lótusz virágot formáz, stb...) Bakuban, de ezek az ún. Landmark épületek, vagyis a nemzetközileg legismertebbek (mint Párizsban az Eiffel-torony vagy Bilbaoban a Guggenheim múzeum). Ezekről mi a véleményed?
Vagy mi a véleményed arról, hogy a sivatag közepén a kőkorszaki sziklarojzok mellett egy interakítv múzeumot építettek? Vagy arról, hogy ott a legtöbb múzeum már interaktív?
Vagy, hogy ott olyan minőségűek a belvárosi utak, hogy azokon Forma 1 versenyt lehet rendezni?
Vagy mi a véleményed arról, hogy ott a Biblia, Korán és Tóra a múzeumokban egymás mellett vannak kiállítva?
Vagy mi a véleményed arról, hogy az ókori zoroasztro tűztemplomokat, a középkori keresztény templomokat, a zsinagógákat és a mecseteket egyaránt felújítják, és békében megférnek egymás mellett?
Vagy mi a véleményed a főváros és a vidék közti ellentétről? Szerinted is Baku már túl modern, és túlságosan felújított és mesterséges, és aki autentikus azeri kultúrát meg történelmet akar látni, az inkább a vidéki szegényebb településeket nézze meg?
Vagy mi a véleményed arról, hogy Azerbajdzsánban az őslakosok több tucat nyelvet beszélnek, mert a kaukázusi hegyi településeken a különböző etnikumok a saját nyelveiket meg tudták őrizni az évezredek során?
Talán, ha ezekről is olvashatnám a véleményedet és nemcsak a baltás gyilkosról, akkor annak nagyon örülnék, és legalább ontopic lennél.

peliatan 2018.02.22. 17:11:38

Szia!
Érdeklődöm, hogy beluga kaviárt lehet-e venni? Hol vannak Bakuban hagyományos kistermelői piacok?
Várom válaszod. Köszönettel:M

Párduc oroszlán gorilla... Makákó! 2019.08.24. 21:11:09

Ha posztmodern épületekkel raknak tele egy várost, az garancia arra hogy lélektelen és üres legyen. Mert minden ilyen épület csak magára koncentrál, minden épület csak egyedi akar lenni, meg hirdetni a tervezője egóját, de arról nincs szó hogy állna össze ez egy várossá. Jó, persze a megaépületeket összekötjük hatsávos utakkal meg kilométeres parkolókkal, aztán senki sem akar majd arra sétálni, mert nem emberléptékű.

A turisták most is Párizst választják Baku helyett és 50 év múlva is Párizst fogják - csak míg Párizs esetében jót tesz az idő a régi épületeknek és még patinásabbá varázsolja őket, Baku meg csak kimegy a divatból, mert Zaha Hadid helyett új építészek új bizbaszai lesznek a menők.
süti beállítások módosítása